Magyarország az IMF/EU-tárgyalások elején áll, és van egy nagy, legalább harminc javaslatból álló halmaz, amely egy tárgyalási pozíció, de "ezen az alapon nem lesz megállapodás", ezeket az IMF/EU-elvárásokat ugyanis a magyarok nem tudják elfogadni, legfeljebb a bürokrácialeépítést, ha annak módszerében meg tudnak állapodni a felek - erősítette meg Orbán Viktor.

"Abban természetesen egyetértünk, hogy az a jó, ha az országnak minél kisebb a költségvetési hiánya, de az nem mindegy, hogy hozzányúlunk-e a nyugdíjakhoz, hogy elvesszük-e utazási kedvezményeket a nyugdíjasoktól, vagy hogy a családi pótlékot megszüntetjük-e. Ezen az áron nem kell IMF-megállapodás" - nyomatékosította, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy szükségesnek tartja az IMF/EU-megállapodást, amely meg is fog születni szerinte, de nem ezen az alapon, ezért a kabinet a következő hét-tíz napban alternatív IMF/EU-tárgyalási pozíciót dolgoz ki.
 
A legfontosabb feladat a  munkahelyvédelmi akcióterv végrehajtása
   
Orbán Viktor beszélt arról is, hogy a kabinet jól áll az egyik fontos céljának megvalósításában, az ország adósságcsapdából való kivezetésében. Az államadósság csökken - a 2010-es kormányváltáskori forintértékkel számolva jelenleg 77 százalék körül van a mértéke -, a devizahitelesek közül is sok százezernek nyújtott segítséget a kabinet, az eladósodott vállalatok szintjén azonban még nem történt elég változás, "ott boldogulok a legnehezebben" - fejtette ki. Közlése szerint a másik nagy vállalás, a munkahelyteremtés is jól áll, a közmunka például "kivételesen sikeresen halad", vagyis nem igaz, hogy az emberek lusták lennének.
    
Az ősz legfontosabb feladatának a munkahelyvédelmi akcióterv végrehajtását nevezte: nem lehet meghátrálni "akkor sem, ha például az IMF és az EU egyébként olyasmit kér tőlünk, ami lehetetlenné tenné a munkahelyvédelmi terv végrehajtását". Arra a kérdésre, hogy meglesz-e a programhoz szükséges 250-300 milliárd forint, azt felelte, ez a kérdés áll az IMF/EU-tárgyalódelegációval folytatott vita középpontjában is, mert a nemzetközi szervezetek szerint az akcióterv nélkül rendben lenne az ország költségvetési egyensúlya. A magyar kabinet viszont úgy látja, megvan a büdzsében a szükséges fedezet. "Két, egymástól messze lévő álláspont között kell majd megállapodást létrehozni. Ez lehetséges (...), jól haladunk" - közölte a miniszterelnök.

A kormányfő a rádióinterjúban említést tett arról is, hogy Mario Draghi, az EKB elnöke csütörtökön bejelentette: az Európai Központi Bank (EKB) kötvényvásárlási akciókkal kész hozzájárulni a súlyos szuverén kötvénypiaci torzulások enyhítéséhez. Orbán Viktor ezt úgy értékelte, az EKB átlépte a Rubicont, ma ugyanis az a merev közfelfogás uralkodik Európában, hogy a jegybankok kizárólag a pénz értékének megőrzésével foglalkozhatnak. Ehhez képest az EKB-elnök bejelentése egy teljes áttörés - jelezte, hozzátéve, hogy szerinte ez a változás az eurózónához nem tartozó államok jegybankjaira is hatást gyakorol majd, de hogy pontosan milyet, azt még nem tudni.
    
Orbán Viktor hétfőn felszólal az Országgyűlésben napirend előtt, és - mint elmondta - ismerteti majd a parlament előtt álló legfontosabb feladatokat.

"Ez a történet nem Magyarországról szól"

Orbán Viktor szerint Magyarország nemcsak jóhiszeműen, hanem az európai jogi hagyományt, előírásokat, kultúrát és civilizációs normákat betartva járt el az azeri baltás gyilkos kiadatása ügyében. Ez a történet nem Magyarországról szól, hanem két másik országról; "a vita nem rólunk szól, mi ebben nem vagyunk érintettek, ez nem a mi konfliktusunk, ez nem magyar érdek" - jelentette ki a miniszterelnök. Mint mondta, a magyar érdek az volt, hogy "kimaradjunk ebből a konfliktusból, és ez most megtörtént".
    
Magyarország szerinte büszke lehet arra, hogy egy átlátható, mindenki által ismert európai joggyakorlatot folytat a kabinet, vagyis ha egy állam írásban rögzíti, hogy a bűncselekményeket Magyarországon elkövetővel szembeni büntetés-végrehajtást átvállalja, akkor azt az embert mi átadjuk. "Ha erről írásban nyilatkozik, akkor mi annak mindig eleget teszünk" - magyarázta Orbán Viktor.
 

Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal (az első híradások még a kapcsolatok megszakításáról szóltak, de Jereván ezt később pontosította). Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.

"A magyar politika egy teljesen új korszakba lépett"

A Fidesz-KDNP fontolgatja azt az LMP-s javaslatot, hogy az országgyűlési választáson ne ajánlószelvény-gyűjtéssel történjen a jelöltállítás, a kötelező választási részvételről szóló MSZP-s kezdeményezéssel viszont nem szimpatizál a kormánypárti frakciószövetség - mondta a kormányfő, a Fidesz elnöke pénteken a Kossuth Rádióban. Orbán Viktor szerint az előzetes feliratkozás szélesíteni fogja a szavazáson a részvételt, nem pedig csökkenteni.

A miniszterelnök kifejtette: a magyar politika egy teljesen új korszakba lépett, "egy világnemzet vagyunk", tízezrével élnek magyarok a világban, ezért annak érdekében, hogy a jogosultak közül senki ne szoruljon ki a választás lehetőségéből, új megoldásokat kell találni. Az egyik ilyen szerinte az előzetes feliratkozás intézménye, ugyanis nem lehet másképpen nyilvántartásba venni például a Kárpát-medencében élő magyarokat, mint így, továbbá csak ezzel a módszerrel tudják biztosítani a voksolás napján külföldön tartózkodó és tartósan külföldön dolgozó, de magyarországi lakhellyel rendelkező embereknek a választást. Csak London környékén van legalább százezer magyar, Németországban pedig akár több százezren is lehetnek - jegyezte meg.
    
Minden szakértő azzal ért egyet - folytatta -, hogy egy rendszernek kell lennie, vagyis nem lehet az egyik embernek ilyen, a másiknak olyan szisztémát kialakítani, ezért a Magyarországon élőknek is lesz feliratkozás.
 

Orbán Viktor megemlítette - ahogyan csütörtökön Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár is -, fontolgatják azt az LMP-től származó javaslatot, hogy a jelöltállítás ne kopogtatócédulával történjen, mert az a választás bürokratikus jellegét növeli. Arra a kérdésre, hogy mi léphet az ajánlószelvény-gyűjtés helyébe, azt válaszolta, sokfajta megoldás létezik, majd szimpatikusnak nevezte például a német rendszert, ahol nincs kopogtatócédula, mégis van jelöltállítási szisztéma. "Ki fogjuk választani azt, ami jó, meglátjuk, hogy az LMP mit gondol, mégiscsak az ő javaslatukról van szó" - tette hozzá.
    
A kormányfő kitért arra is, hogy az MSZP kötelező részvételt javasol a választáson, amire szintén van példa Európában, de ezzel a Fidesz-KDNP-frakció nem szimpatizál, viszont olyan nyitott kérdésnek tekintik a kormánypártok, amelyről majd a parlamenti vitában döntenek.
    
Összegzése szerint a feliratkozás a részvételnek egy szélesebb lehetőségét teremti meg, senki nem szenved hátrányt miatta, nem lesz kitéve felesleges zaklatásnak. A feliratkozás hosszú lesz, sokféle módon lehet majd megtenni, "szélesíteni fogja a részvételt, és nem csökkenteni" - zárta szavait Orbán Viktor.