A fideszes Vas Imre javaslatára benyújtott bizottsági zárószavazás előtti indítványokra a testület kormánypárti többsége igennel szavazott, azokat a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője is támogatta. A trafiktörvény néven közismert javaslatot a parlament még februárban öntötte végleges formába, de a zárószavazást elhalasztották az Európai Bizottság véleményének megismeréséig.

A jogszabály az állam kizárólagos gazdálkodási körébe utalja a dohánytermékek kiskereskedelmét, így azokat csak a koncessziós szerződés alapján működő kereskedők árulhatnák. Az előterjesztés úgy számol, hogy nagyjából hétezer dohánybolt jön létre országszerte. A javaslatról várhatóan kedden lesz zárószavazás.

Míg az egységes javaslat szerint a pályázatokat szeptember végéig írták volna ki és az év végéig zárultak volna le, az első engedélyeket pedig jövő január 1-től lehetett volna kiadni, az alkotmányügyi bizottság egyik zárószavazás előtti módosító indítványa megváltoztatja a határidőket. Eszerint a pályázatokat első alkalommal november 15-ig kell kiírni, és az eredményt hatvan napon belül kell kihirdetni, az engedélyeket pedig 2013. július 1-jén lehetne legkorábban kiadni.

Emellett kivennék a törvényjavaslat hatálya alól a repülőterek vámmentes üzleteit, így ott a jövőben is lehetne majd dohánytermékeket árusítani. Szintén változást hozna annak a zárószavazás előtti módosító javaslatnak a beépülése, amely szerint - az eredeti előterjesztésben foglaltakkal szemben - nem lehetne örökölni a koncessziós jogot, valamint dohánytermékeken kívül nem lehetne mást árulni a dohányboltokban.

Ez utóbbi érdekében törlik a kormány dohányboltokban árusítható termékkörökre vonatkozó rendeletalkotási felhatalmazását. Egy másik módosító indítvánnyal lehetővé tennék, hogy az állam mozgóbolt útján is gyakorolhassa a dohánytermék-kiskereskedelmet azokon a kistelepüléseken, ahol a koncessziós pályázat eredménytelenül zárul.

A testület ülésén a jobbikos Gaudi-Nagy Tamás kérdésére Lenner Áron belgazdaságért felelős helyettes államtitkár azt mondta: a módosító indítványok leginkább a Brüsszellel folytatott tárgyalások eredményeként jöttek létre, nagy részük kompromisszumos javaslat annak érdekében, hogy ne induljon kötelezettségszegési eljárás Magyarország ellen.