Az Országgyűlés fideszes javaslatra - 244 igen szavazattal, 36 nem ellenében, 26 tartózkodás mellett - hagyta jóvá a jogszabályt, amely szerint a jövő év közepétől csak koncessziós szerződés alapján működő kereskedők (egyéni vállalkozók, illetve gazdasági társaságok) árulhatnak cigarettát. A dohányboltokban dohánytermékeken kívül mást nem lehet majd kapni. A pályázatokat az összes magyarországi településen kiírják. A kétezer lakosúnál kisebbeken legfeljebb egy, a népesebbeken legalább egy dohányboltot lehet üzemeltetni úgy, hogy kétezer lakosonként további egy dohányboltra szerezhető koncesszió. A jogot húsz évre lehet elnyerni, de a korábbi tervekkel szemben nem örökölhető.
   
A törvény ugyanakkor a kétezresnél kisebb településeken kivételesen lehetővé teszi, hogy ne dohányboltban, hanem más üzletben, de elkülönített helyen áruljanak dohánytermékeket. Erre ad lehetőséget abban az esetben is, ha a nyilvános pályázat eredménytelen, ekkor a dohánytermékeket egy százszázalékos állami tulajdonban lévő nonprofit részvénytársaság kínálhatja, akár mozgóboltban.

A koncessziós pályázatok kiírására, elbírálására és a szerződés megkötésére - egy zárószavazás előtt benyújtott módosító indítvány eredményeként - a nemzetgazdasági helyett a fejlesztési miniszter jogosult. A nyilvános pályázatokat idén november 15-ig kell kiírni, eredményüket két hónapon belül hirdetik ki. A koncessziós díj összegéről, megfizetésének módjáról a szerződés rendelkezik.
    
A dohánytermék-értékesítési koncesszióra pályázók közül előnyben kell részesíteni a megváltozott munkaképességűeket és a - legalább három hónapja igazoltan - álláskeresőket, illetve az őket foglalkoztató gazdasági társaságokat.
    
Az értékesítési jogot húsz évre lehet elnyerni, de a korábbi tervekkel szemben akkor sem örökölhető, ha egyéni vállalkozóé.
    
Egy valakinek legfeljebb öt koncessziós szerződése lehet hatályban, ám azokon a településeken, ahol egynél több dohánybolt van, senki sem birtokolhatja azok több mint kétharmadát.
    
Nem adható ki az engedély, ha a kérelmezővel szemben a megelőző öt évben az adóhatóság egymillió forintnál nagyobb adó- vagy vámbírságot szabott ki, illetve ha harminc napon túli köz- vagy adótartozása van.
    
A jogszabály alapján a vámhatóság öttől ötszázmillió forintig terjedő bírsággal sújthatja, ha valaki koncessziós jogosultság vagy engedély nélkül értékesít dohányárut.
    
A bírság kétszázezertől tízmillió forintig terjedhet, ha a kiskereskedő az engedélyben foglaltaktól eltér, megsérti a trafiktörvényt, nem teljesíti az állammal szembeni kötelezettségét, illetve nem tesz eleget a nyilvántartási, könyvvezetési előírásoknak, vagy hamis adatot tüntet fel.
    
A vámhatóság több okból is visszavonhatja a kereskedő engedélyét, így például akkor, ha egy év alatt legalább háromszor megsérti a kereskedelmi szabályokat.
    
Az árusító helyeken mindössze a Nemzeti Dohánybolt feliratot, valamint a televízióból ismert tizennyolcas karikát lehet és kell feltüntetni, ellenben nem jeleníthető meg dohánytermékekre, illetve a dohányzásra utaló kép.
    
Újdonság, hogy a törvény nemcsak a fiatalkorúak kiszolgálását tiltja, hanem azt is, hogy amíg 18 éven aluli az üzletben tartózkodik, addig bárkinek dohányterméket adjanak el.
    
A zárószavazás előtt elfogadott módosítás alapján a repülőtéri vámmentes boltokban továbbra is árulhatnak dohánytermékeket.
    
A törvényjavaslat indoklása közegészségügyi okokkal és a fiatalkorúak dohányzásának visszaszorításával magyarázta a változásokat. Eszerint a fiatalkorúak most szinte minden utcasarkon hozzájuthatnak a dohánytermékekhez, mivel az élelmiszerboltokban gyakran kiszolgálják őket cigarettával, ugyanis az ellenőrzés és a bírság kockázata "kezelhető". Ezen változtathat a kormánypártok várakozása szerint, hogy az ellenőrzéseknek ezután sokkal kevesebb elárusító helyre kell korlátozódniuk.
    
Lázár János egy módosító javaslatának indoklásában azt is megemlítette, hogy Ausztriában, Olaszországban, Franciaországban, Görögországban és Spanyolországban is korlátozzák a dohányterméket áruló üzletek számát. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár szerint ugyanakkor az ésszerű korlátozás nem jelenti azt, hogy a fogyasztók ne tudnának minden településen hozzájutni a dohánytermékekhez, hiszen az országosan mintegy hétezer dohánybolt biztosítja ezt.
    
A parlament februárban zárta le a trafiktörvény tárgyalását, de a zárószavazást elhalasztotta mindaddig, amíg az Európai Bizottság nem alakította ki róla az álláspontját. Mivel az uniós testület - bár Németország számos ellenérvet fogalmazott meg - nem fűzött elmarasztaló véleményt hozzá, a javaslat elfogadása nem ütközött akadályba.

Módosította a parlament az agrárkamarai törvényt

Kivételes sürgős eljárásban módosította kedden a parlament a nyári ülésszak utolsó napján, július 12-én elfogadott új agrárkamarai törvényt. Jakab István (Fidesz), Győrffy Balázs (Fidesz) és Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) pénteken benyújtott javaslatát az Országgyűlés 240 igen, 52 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett fogadta el. Az indítvánnyal pontosították a gazda fogalmát, mégpedig úgy, hogy csak az őstermelői vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemélyek tartoznak ebbe a körbe. Ha valaki őstermelő és egyéni vállalkozó is, akkor csak az egyik jogviszonya alapján lesz kamarai tag. Önkéntes tagjai lehetnek az érdekképviseletnek a szaktanácsadók, valamint a LEADER helyi akciócsoport tagjai. Őket azonos jogok illetik meg mindazokkal, akik a törvény szerint kötelezően kamarai tagok.
   
A köztestület által vezetett tagjegyzék adatállománya a kamara kizárólagos tulajdona - mondja ki a módosítás, rögzítve azt is, hogy az ingatlanügyi hatóság, az adóhatóság, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint a mezőgazdasági szakigazgatási szerv a rendelkezésére álló adatokat köteles a tagjegyzék összeállításához térítésmentesen rendelkezésére bocsátani a kamarának. A módosítás szerint ha az agrárkamara egy tagját az etikai szabályzatban meghatározottak szerint megbízható üzleti partnerként minősíti, akkor erről a tag kérelmére nyilatkoznia kell a testületnek. A változtatás részletesen foglalkozik továbbá a kamarai választásokkal és az átmeneti időszak alatti szabályokkal is.
   
A Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamaráról szóló törvény júliusi elfogadásakor a Vidékfejlesztési Minisztérium azt közölte, a jogszabály legfontosabb célja, hogy olyan egységes agrárkamarai szervezet jöjjön létre, amelyben kötelező módon tagok a mezőgazdasági termelők, a termékeket feldolgozók és a kereskedők is. Mindez a tárca szerint növeli az ágazat hatékonyságát és versenyképességét. A minisztérium akkori közleménye szerint a jogszabály célja, hogy a kamara egyes szűk érdekcsoportok helyett a teljes agrár- és élelmiszer-gazdaság általános és együttes érdekegyeztetési fóruma legyen.