A kedden elfogadott kamat és jogdíjfizetések közös adózás rendszeréről szóló tanácsi irányelvet átdolgozó parlamenti jelentés célja, hogy az egyértelműség és az elszámoltathatóság növelésével egy időben szabályozza a különböző tagállambeli társult vállalkozások kamat és jogdíjfizetési rendszerét.
"Fontos megjegyezni, hogy az adózást érintő kérdésben továbbra is a tagállamok döntései a meghatározóak és a szubszidiaritás elve érvényesül" - mutatott rá Pelczné Dr. Gáll Ildikó. Ugyanakkor az összetett, akár több tagállamot is érintő kérdéseknél, mint a kamat és jogdíjfizetések rendszere, szükség van egy olyan európai keretre, mely egységes szempontok és közösen kialkudott kritériumok alapján biztosítja a tagállamok számára, hogy adóelszámolások átlátható módon és szabályozott keretek között történjenek meg.
"Egyrészt alapvető, hogy olyan új közös politikákat kezdeményezzünk és hozzunk létre, melyek segítségével kellően egységesek és erősek lehetünk a jövőbeni válságok elkerüléséhez. Másrészt a jelenlegihez hasonló nehéz időszakokban át kell gondolnunk meglévő szakpolitikáinkat és az eddigiekben vállalt kötelezettségeinket is, illetve szükség esetén meg kell vizsgálnunk, hogy kellően naprakészek és alkalmasak-e ahhoz, hogy megfeleljenek az előttünk álló kihívásoknak" - hangsúlyozta a néppárti politikus.
"A legfrissebb becslések szerint az adókijátszás és az adókikerülés összességében hárommilliárd euró bevételkiesést jelent az Európai Unió kormányai számára. Ennek jelentős csökkentése érdekében egyre inkább törekedni kell a különböző tagállamok adórendszerei közötti együttműködésre. Ennek megfelelően úgy kívántam módosítani az irányelvet, hogy az még inkább szűkítse a nem szándékos adóelkerülés, a kettős nem adóztatás, az adókikerülés és csalás lehetőségét, amelyek egyre jobban károsítják a belső piac működését, s jelentős bevételkiesését eredményeznek" - mondta el a szavazást követően Pelczné Dr. Gáll Ildikó.
A jelentés mintegy féléves elkészítésének folyamatában mások mellett a magyar jelentéstevő kezdeményezésére is kiemelt szerepet kapott az a szemlélet, miszerint nem fordulhat elő, hogy valaki hibrid eszközök alkalmazásával, vagy éppen jogosulatlan adókedvezmények igénybevételével mentesülni tudjon az adófizetés alól.
Háttér: A jelentés tartalmát a tagállamoknak legkésőbb 2013. év végéig kell nemzeti jogrendjükbe átültetniük. A dokumentum célját tekintve világos folytatása a tavaly elfogadott anya- és leányvállalati irányelvnek.