Az aszálykárral kapcsolatban Jakab István kifejtette: eddig annyi bizonyos, hogy a szélsőséges időjárás által a mezőgazdaságban okozott veszteség meghaladja a 300 milliárd forintot. Ráadásul vannak olyan térségek, ahol a magasabb ár sem ellentételezi a kiesést. Határozott állami beavatkozásra van szükség – szögezte le. Ennek kapcsán, utalva a Nemzeti Agrárkár-enyhítési Rendszerre, elmondta: indokolt esetben lehetőség van további források bevonására, ugyanis a rendszer felülről nyitott.
Minden ellenkező híreszteléssel szemben ma is működnek magukat szövetkezetnek nevező gazdálkodó szervek Magyarországon – fogalmazott a Magosz elnöke, hozzátéve: azonban ezek többsége részvénytársaság, és csak kisebb hányadukban termelnek a gazdák saját tulajdonukban.
Arra a felvetésre, hogy az ilyen együttműködések miért ne szerveződhetnének részvénytársasági alapon, Jakab István kifejtette: egy részvénytársaság kifejezetten haszonközpontú gazdasági társulás, melynek részvényesei eltérő gazdasági súlyt képviselnek. A szövetkezet ezzel szemben eredendően meghatározott összegű részvényjeggyel alapított, nyitott tagságú és változó tőkéjű jogi személyiség, melynek célja, hogy tagjai gazdasági és egyéb szükségleteit kielégítse, és növelje tagjai jövedelmét. Mindezek mellett a döntésekaz „egy tag, egy szavazat” elve alapján működnek, függetlenül a részjegytőke nagyságától – tette hozzá.
A szövetkezeti rendszer mellett érvelve Jakab István elmondta: Nyugat-Európa-szerte is számos szövetkezeti összefogás létezik, ottani versenytársaink épp ezért sikeresek.
A teljes interjút a legfrissebb Demokratában olvashatja.