"A javaslat elfogadására vonatkozó döntésünk attól függ, hogy az új rendszerben a jogok és kötelezettségek azonosak lesznek-e. Első olvasásra úgy tűnik, hogy nem" - fogalmazott az interjúban az államtitkár.
    
"A problémánk az, hogy a bankfelügyelet elfogadása azt jelenti, azonnal eleget kell tenni valamennyi kötelezettségnek, miközben a jogok korlátozottak" - mondta Győri Enikő. Hozzátette: "a bankfelügyelet teljesen új rendszere igen erős befolyással van pénzintézeteinkre".
    
A hírügynökségi jelentés szerint Magyarország fő aggályai lehetnek, hogy a bankok szükség esetén nem kapnának támogatást az európai válságkezelési rendszerből, a már most is szűkösen rendelkezésre álló pénzforrások még inkább elapadnának, illetve a helyiek betéteiket inkább euróövezeti bankokba vinnék.
    
Az interjúban Győri Enikő elmondta: az EU-pénzügyminiszterek e hét végén Cipruson tartandó informális találkozóján Magyarország összehangolja álláspontját Csehországgal és Lengyelországgal, illetve az euróövezeten kívüli más országokkal, mielőtt még megtörténne a bizottsági javaslat első hivatalos vitája. "Ez nem Magyarország-specifikus kérdés, hanem az euróövezeten kívüli országoké" - fogalmazott az államtitkár. Győri Enikő szerint Magyarország várhatóan az Európai Tanács soron következő, októberi ülése előtt fog dönteni a javaslatról.
    
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy az egységes felügyeleti mechanizmust már 2013. január elsején vezessék be. Az új mechanizmus zökkenőmentes elindításához a tervek szerint fokozatos bevezetési időszakot alkalmaznának, amely 2014. január elsején zárulna. Az első lépcsőben különösen azok a hitelintézetek kerülnének bele ebbe a mechanizmusba, amelyek közfinanszírozást kaptak vagy igényeltek. A jövő év július elsejétől az összes "rendszerszintű jelentőségű" bankot, majd az esztendő végéig az összes euróövezeti bankot az EKB felügyelete alá helyeznék.