Az alaptörvény megváltoztatását a fideszes Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár terjesztette kedden a Ház elé. A politikus azt rögzítené az alkotmányban, hogy sarkalatos törvény a választójog gyakorlását regisztrációhoz - a javaslat megfogalmazása szerint "kérelemre történő névjegyzékbevételhez" - kötheti.

A választási eljárási törvényjavaslat ezt meg is teszi. Az indítványt Lázár János frakciótársával, Kósa Lajossal és a KDNP-s Vejkey Imrével nyújtotta be a parlamentnek. Ez tartalmazza az előzetes választási regisztráció, a megújuló ajánlási rendszer és a külföldi szavazás szabályait.

A  jegyzőnél, vagy az interneten, az ügyfélkapun keresztül lehet feliratkozni

A feliratkozás menetrendje szerint a választási iroda levélben tájékoztatja az embereket a regisztrációról. A négyévenkénti feliratkozás szeptember 1-jétől - ha a következő év első felében választás van - a szavazás előtti 15. napig tart. A választópolgárok ekkor kérhetik felvételüket a névjegyzékbe a következő ciklusban esedékes összes általános és időközi választásra; aki azonban a két regisztrációs időszak között válik nagykorúvá, 17 éves kora betöltése után bármikor kérheti felvételét a névjegyzékbe.

A Magyarországon élők ezt személyesen, a jegyzőnél, vagy az interneten, az ügyfélkapun keresztül tehetik meg, illetve szeptember 1-jétől két héten át a jegyzőnek címzett levélben is regisztrálhatnak. A magyarországi lakóhellyel nem rendelkező állampolgárok levélben iratkozhatnak fel, a regisztrációs időszak alatt bármikor.

A választói névjegyzékben szereplők adatait egy központilag vezetett informatikai adatbázis fogja tartalmazni. A szavazóköri névjegyzék az adott választásra, annak kitűzésekor készül el. A központi és a szavazóköri névjegyzék automatikusan frissül majd a személyiadat- és lakcímnyilvántartás alapján.

Egy választópolgár több ajánlást is leadhat

Az ajánlószelvény-gyűjtés megszűnik, a jelöltállításhoz ezentúl kétszáz támogató aláírást kell összegyűjteni az egyéni választókerületekben, míg az európai parlamenti voksoláson ötezer ajánlás szükséges a listaállításhoz. Újdonság, hogy egy választópolgár több ajánlást is leadhat. Az ajánlásokat a választási iroda ellenőrzi.

A parlamenti választáson induló egyéni képviselőjelölteket a szavazás előtt legkésőbb 31 nappal kell bejelenteni. A törvényjavaslat értelmében a választási iroda legkorábban 48 nappal a szavazás előtt adja át az ajánlóíveket az igénylőknek. Ajánlani azok a választópolgárok tudnak, akik a jelöltek bejelentésének határidejéig regisztráltak.

A választásokat vasárnap kell megtartani

Az országos listákat legkésőbb a szavazást megelőző 33. napon kell bejelenteni. A tavaly elfogadott választójogi törvény szerint országos listája annak a pártnak lehet, amely - legalább kilenc megyében és a fővárosban - minimum 27 egyéni választókerületben önálló jelöltet állított. A listán 93 mandátum szerezhető, a pártok lajstromában legfeljebb háromszor ennyi jelölt szerepelhet. A választást a szavazás előtt legalább 70, legfeljebb 90 nappal írja ki a köztársasági elnök.

A választásokat vasárnap kell megtartani, és időpontjuk a jövőben sem eshet munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra. Az időközi választást a mandátum megüresedésétől számított négy hónapon belülre kell kitűzni. A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egyre legalább ezer, legfeljebb kétezer választópolgár jusson, de továbbra is minden településen kell lennie legalább egy választókörnek.

Akadálymentes voksolás

Szavazni 7 órától 19 óráig lehet, vagyis a szavazókörök az eddiginél egy órával később nyitnak ki. Az este hétkor sorban állók viszont még szavazhatnak. Csak a borítékba tett szavazólap számít majd érvényesnek. A fogyatékossággal élők kérhetnek Braille-írással készült értesítőt és szavazósablont, könnyített formában megírt tájékoztató anyagot, valamint akadálymentes szavazóhelyiséget.

Igazolás helyett kérelem az átjelentkezéseknél

A magyarországi lakcímmel rendelkezőknek fennmarad a lehetőség, hogy ha a szavazás napján külföldön vannak, voksukat a külképviseleteken adják le, de levélben is voksolhatnak. A határon túl élő magyar állampolgárok viszont csak levélben adhatják le szavazatukat úgy, hogy az a szavazást megelőző napon éjfélig megérkezzen a választási irodába. De leadhatják a szavazatukat tartalmazó válaszborítékot a magyarországi szavazást megelőző 15 napon belül, illetve a külképviseleti szavazás ideje alatt a külképviseleti választási irodában is.

Új szabályok vonatkoznak azokra, akik Magyarországon élnek, de a lakóhelyüktől eltérő választókerületben voksolnak. Az eddigi igazolási rendszer megszűnik, helyette az érintetteknek átjelentkezésre irányuló kérelmet kell benyújtaniuk, ennek legkésőbb a szavazást megelőző második napon kell megérkeznie a helyi választási irodához. Az átjelentkezéssel szavazó választók a lakóhelyük szerinti egyéni választókerület jelöltjei közül választhatnak, szavazatukat is ott, és nem a leadásának helyén, számolják össze.

Megújul a központi választási szervezet is

A Fidesz-KDNP javaslata megújítaná a központi választási szerveket is: a jövőben a Nemzeti Választási Bizottság nevet viselő testületnek hét, a parlamentben kilenc évre választott tagja lenne, és a testület kiegészülne a frakcióval rendelkező, valamint az országos listát állító jelölőszervezetek által megbízott tagokkal.

A választások állami feladatainak megszervezéséért és lebonyolításáért központi választási irodaként az autonóm államigazgatási szervként működő Nemzeti Választási Központ lesz felelős az előterjesztés alapján. A központ vezetőjét a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezi ki, ugyancsak kilenc évre. Előzőleg a Fidesz több politikusa is jelezte, hogy az új választási eljárási törvényről előzetes normakontrollt kérnek majd az Alkotmánybíróságtól, vagyis a jogszabályt a parlamenti elfogadása után - még az államfői kihirdetés előtt - várhatóan megküldik a testületnek.

Változik az országos népszavazások rendje

A Lázár János jegyezte alkotmánymódosítással egyébként változik az országos népszavazások rendje is. Eszerint érvényességüket a jövőben nem az összes választópolgár felének részvételéhez kötik majd, hanem azok számához, akik jogosultak szavazni a referendumon, vagyis akik feliratkoztak a részvételre. Így a referendum érvényességéhez a szavazásra jogosult választópolgárok több mint felének érvényes szavazata lesz szükséges.

A Miniszterelnökséget vezető államtitkár alkotmánymódosító javaslatának címét egyébként korrigálni kell majd, azt ugyanis az alaptörvény második módosításaként terjesztette be a politikus, ám az Országgyűlés már kedden elkezdi a második, a bírák nyugdíjkorhatárával összefüggő alkotmánymódosítás tárgyalását.