Görögkatolikus centenáriumi ünnepség Brüsszelben

Létrehozva: 2012. szeptember 19., 09:31 | Utoljára frissítve: 2012. szeptember 19., 10:50	nyomtat	küld

"A 300 ezer főt számláló magyar görögkatolikusság az egység jele az 500 millió európai polgár között. Az ortodoxia egysége Rómával egyfajta iránymutatás, jel, s egyben küldetés" - mondta el Kocsis Fülöp püspök atya az ünnepi ülés megnyitása során. "Az egységre való törekvés, amelyet egyházközségektől, illetve testvértelepülésektől kezdve régiók együttműködésén keresztül egészen országok uniójáig terjed, valójában az Istennel való egyesülés vágyát tükrözi" - tette hozzá. Orosz Atanáz püspök beszédében rámutatott, hogy egyházmegyéjében az egyik legnagyobb feladat létrehozni a cigány és nem cigány lakosság között a kölcsönös megértést és együttműködést szolgáló közösséget. "A térségben növekvő bűnözés és a megélhetési nehézségek sokakat elköltözésre késztetnek. Az egyház a papi szolgálat megtartásával, szociális munkával és oktatással törekszik elősegíteni a megbékélést és a helybenmaradást" - mutatott rá a püspök.  A közösségteremtés fontosságát hangsúlyozta beszédében Pelczné Dr. Gál Ildikó EP-képviselő is.

Surján László európai parlamenti alelnök köszöntőjében a Hajdúdorogi Egyházmegye cigánypasztoráció terén elért eredményeit hangsúlyozta. "A görögkatolikus egyház nem volt rest a legelesettebbek felé is tekinteni, kik minden tekintetben a társadalom peremén élnek. Egyházuk nevéhez fűződik Európa első cigány temploma, a cigány nyelvű liturgia, bibliai részletek cigány nyelvre való fordítása. A Hajdúdorogi Egyházmegye tevékenysége jó példa arra, hogyan lehet sikereket elérni a roma integráció terén" - mutatott rá a néppárti alelnök.

A konferencián Janka György professzor és Fedor Tibor egyházügyekért felelős minisztériumi főosztályvezető az egyházmegye történetéről és annak jogi környezetéről beszéltek. Az előadók között helyet kapott még Bosák Nándor püspök, Kisléghi Nagy Ádám festőművész és Járóka Lívia az EP egyetlen roma származású képviselője, aki a romák nevében köszönte meg azt a hatalmas munkát, amit a görögkatolikusok a cigányság érdekében nap, mint nap végeznek.

A centenáriumi rendezvény zárásaként "Radnóti Miklós: Nem tudhatom" című versét hallhatta a közönség Lakatos Péter előadásában magyar és romani nyelven.

A görögkatolikus egyház kiemelt szerepet játszik a cigánypasztorációban

Járóka Lívia fideszes EP-képviselő hozzászólásában a cigánypasztoráció és a közösségépítés szükségességéről beszélt, valamint méltatta a magyar görögkatolikus közösség eredményeit.

Járóka Lívia szerint az igehirdetés, a szellemi javak átadása során a lelkészek megkerülhetetlenül szembesülnek a szociális problémákkal és a cigányság nagy többségét sújtó nyomorral, mely súlyos akadályát képezi a közösségépítésnek. A néppárti képviselő emlékeztetett, hogy a társadalmi-gazdasági helyzet orvoslása során a politikusoknak és civileknek is nagy figyelmet kell fordítaniuk a cigányság szellemi-lelki állapotának javítására, hiszen a sokkszerű gazdasági szerkezetváltással egy időben nemcsak gazdasági, de szellemi értelemben is megindult a lemorzsolódás. Az EP egyetlen roma származású képviselője méltatta a történelmi egyházak kis közösségekben elért sikereit, példaként említve a Hodászon működő Angyalok Kertje óvodát, a Szent Illés Menedékházat és a Családok Átmeneti Otthonát. "Kizárólag az anyagiakra alapozva nem lehet a méltóságra és szeretetre épülő öntudatos közösségeket kialakítani, hiszen csak a méltóságtudatában megerősödött ember képes arra, hogy a társadalom hasznos tagjává váljon, magának és másoknak is megteremtve a boldogulásához szükséges körülményeket" - fogalmazott Járóka Lívia.