A kerület vezetője az önkormányzati ciklus félidejében nyilatkozva elmondta, hogy a közelmúltban kötötték meg a szerződést a kivitelezővel Nagytétény központjának felújítására. A beruházás 830 millió forint uniós támogatást kapott, amely mintegy 250 millió forint önrésszel egészül ki. Ebből a pénzből egyebek mellett művelődési központot hoznak létre az évek óta nem üzemelő, életveszélyes Tétényi mozi területén; az épület bontását már megkezdték. Megújul és új funkciókat kap az 1700-as években épült zsinagóga, amelyet eddig több intézmény is raktárként használt. A tervek szerint ide fog költözni a Szabó Ervin Könyvtár kerületi fiókja, kiállításoknak és hangversenyeknek ad majd otthont, és felvették a kapcsolatot az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközséggel, hogy alkalmanként ismét legyenek benne zsidó istentiszteletek is.
   
Felújítják a szakorvosi rendelőt és a környező parkot a budafoki belvárosban, és tervezik az ottani piac megújítását is. Utóbbira pályázaton kerestek befektetőt, a tárgyalások még folynak. Kivásárolta az önkormányzat a piaccal szemközti ingatlanokat, azokat elbontják és a tervek szerint a helyükön lesz az új piac. A régi bontását csak akkor kezdik meg, amikor az új elkészül - tette hozzá a polgármester.
   
A kerület 115 millió forintot nyert el új óvodai helyek létesítésére, a tervek szerint jövőre a vagyonkezelő volt épületét alakítják át erre a célra. A gondokat jelenleg családi óvodák bevonásával enyhítik - mondta a polgármester, hozzátéve, hogy a kerület fizeti azon gyermekek ellátását, akik nem jutottak be az önkormányzati intézményekbe.
   
Kitért arra is, hogy nemrég átadták a magántőke és az önkormányzat együttműködésével, európai uniós támogatással megvalósult úgynevezett Borvárost, amely egy pincészetben mutatja be a hazai borvidékeket és a régen a borászathoz kapcsolódó mesterségeket.
   
Az egyik legjelentősebb projektnek nevezte az úgynevezett Dunapart II.-t, amelyben a tervek szerint a nagytétényi kastélytól északra 32 hektáros területen építenek lakásokat, irodákat, szállodát, konferenciaközpontot és sportcsarnokot. Az ártéri területet az 1960-as és 1970-es években kommunálishulladék-lerakóként használták. A tulajdonos megépítette az árvízvédelmi töltést, és tart a terület megtisztítása.
   
A hárosi laktanyát leszámítva - ahová lakásokat és intézményeket képzelnek el - már nincsenek nagy, egybefüggő üres területek a városrészben - említette meg a polgármester.
   
Szabolcs Attila szólt arról is, hogy a két vasútvonal melletti P+R parkoló közül a Városház téri rendszeresen zsúfolt, a hárosi azonban egyelőre nincs kellőképpen kihasználva. Úgy vélte: nagy lökést jelentene a vasúti közlekedésnek, ha a BKV bérleteit nemcsak a városhatáron belül, hanem az agglomerációban is elfogadnák; ezzel csökkenne a kerületi utak terheltsége. Jó volna a BKV kishajóit is a XXII. kerületig közlekedtetni, ehhez azonban gyorsabb hajókra volna szükség, hogy érdemes legyen velük munkába járni - tette hozzá.
   
A polgármester az utak állapotáról elmondta: jelentős összegeket fordítanak a földutak felszámolására, ami jól is haladt 2008-ig, amíg a kerületi önkormányzat építette a csatornákat is. Mióta azonban a főváros feladata a csatornaépítés, megrekedt a folyamat, a közmű nélküli utcákban pedig egyelőre nem lehet elvégezni az aszfaltozást.
   
Problémának nevezte Szabolcs Attila a belvárosi területekről kiszoruló hajléktalanok megjelenését is a kerületben, jelezve, hogy a Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve keresik a megoldást erre a helyzetre.