Orbán: Mi naponta folytatunk egyfajta szabadságharcot

A magyar kormány naponta folytat egyfajta szabadságharcot annak érdekében, hogy 50 százalék alá csökkentse az ország államadósságának mértékét - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Vilniusban, miután tárgyalt Andrius Kubilius litván kormányfővel.

Létrehozva: 2012. szeptember 24., 10:33 | Utoljára frissítve: 2012. szeptember 25., 08:33	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Vilniusban tárgyal hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök
	Orbán: Európában munkaalapú társadalomra van szükség
	Orbán Viktor Rómában tárgyalt a CDI tanácskozásán

A litvánok nem tudják, milyen szerencsések, ők ugyanis szabadok, és nehéz elképzelniük egy olyan sorsot - ilyen a magyaroké -, amelyik nem szabad - fogalmazott a kétoldalú találkozó után tartott sajtótájékoztatón a magyar kormányfő, aki emlékeztetett, hogy a 2010-es kormányváltáskor Magyarországon 80 százalék felett volt a GDP-hez mért államadósság, ami "már közel van az adósrabszolgasághoz".
   
Litvánia 38 százalékos mértékű államadóssága "maga a szabadság" - jelentette ki Orbán, hozzátéve: "mi naponta folytatunk egyfajta szabadságharcot, hogy le tudjuk hozni az államadósságot az 50 százalék alá, ahol már biztonságban érezheti magát az ember. (...) Ha a Jóisten megengedi, hogy még egy-két évig dolgozzunk Magyarországon, akkor mi is csatlakozni fogunk az alacsony adóssággal rendelkező közép-európaiak családjához".

"Mi Európa leendő sikerövezetéhez tartozunk"

A miniszterelnök nyomatékosította litván partnerének, hogy Magyarország ugyanazon az ösvényen szeretne haladni, mint amelyen a litvánok. Megítélése szerint ma nem könnyű Közép-Európában az élet, az emberek ugyanis sokat küzdenek a megélhetésért, de - mint fogalmazott - "a napi gondok perspektíváján túl legyünk tudatában annak, hogy mi Európa leendő sikerövezetéhez tartozunk". Mint mondta, Közép-Európa egy fantasztikus évtized előtt áll, bár ez a litván gazdaság számain ma még jobban látszik, mint a magyarén.
   
"Mi szeretnénk olyan gazdasági növekedést", mint a litván, de Magyarország még a recesszió ellen küzd, nem a magas növekedésért - közölte az egynapos hivatalos látogatáson a litván fővárosban tartózkodó Orbán Viktor.
   
A kétoldalú találkozón szóba került az energiabiztonság kérdése is, amelyben - mint azt a magyar kormányfő megfogalmazta - "egy húron pendül a két ország: mi is nukleáris fejlesztésben gondolkodunk".
   
"Köszönjük a barátságot, a segítséget és a szolidaritást"

Orbán Viktor a tájékoztatón kitért arra is, hogy a litván és a magyar nép XX. századi szenvedéstörténete szinte azonos, a különbség talán annyi, hogy a litvánok azon kevés nép közé tartoznak, amelyeknek nehezebb volt a XX. századi történelme, mint Magyarországé. "Önök is elveszítették - ma éppen ennek van emléknapja - az önökkel együtt élő zsidó közösség javarészét, mint ahogy mi, magyarok is elveszítettük", Litvánia is ugyanúgy elveszítette a függetlenségét, mint Magyarország, és Litvániát is megtaposta a kommunizmus, mint Magyarországot, "de önök még ráadásul a Szovjetunió részévé is váltak, ami nehezebb sors, mint a mienk volt" - fejtette ki.
   
Köszönetet mondott továbbá azért, hogy az elmúlt két év nagyon nehéz európai vitáiban a litvánok mindig a magyarok mellett álltak. "Köszönjük a barátságot, a segítséget és a szolidaritást" - mondta.
   
Andrius Kubilius litván miniszterelnök a sajtótájékoztatón elmondta, a megbeszélésen megvitatták azokat az uniós kérdéseket, amelyek mindkét országot egyaránt érdeklik, így például az energiabiztonságot, a keleti partnerség témáját, valamint az EU-s viszályok minél hatékonyabb rendezését.
   
A politikusok a tájékoztató keretében aláírták a Báthory István nevét viselő, ifjúsági együttműködési programról szóló határozatot.

A múlt ismerete nélkül nem lehet jövőt építeni

Magyarország és Litvánia együtt harcol Brüsszelben azért, hogy a kommunista diktatúrát az európai közösség is kellő súllyal elítélje - mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Vilniusban, amikor litván partnere, Andrius Kubilius társaságában egykori politikai foglyokkal és száműzöttekkel találkozott.

A kormányfő kiemelte: litván kollégájával együtt azt az álláspontot képviseli Brüsszelben, hogy "nem lehet úgy felépíteni Európa jövőjét, hogy nem vagyunk tisztában a múltunkkal. Vagy ha mégis anélkül építjük fel a jövőnket, hogy ismernénk a múltat, az az épület sokáig nem fog megállni a lábán".
   
Orbán Viktor megköszönte a litvánoknak az elmúlt két évben a Magyarország iránt tanúsított szolidaritásukat. Magyarország új alkotmányt fogadott el, ezért támadások érték, amelyekkel szemben azonban sok védelmet kaptak a magyarok a litvánoktól - mondta.
   
Az egykori politikai foglyokhoz és száműzöttekhez szólva a miniszterelnök így fogalmazott: látva a nemzedéküket, azokat, akik megjárták a Gulagot, Szibériát, koncentrációs táborokban szenvedtek, mindig megerősödik benne az az álláspont, hogy "persze sok baj van a mai világban, kicsi a nyugdíj, magas a tandíj, nem elég nagy a minimálbér, és időnként úgy érezzük, hogy ez már kibírhatatlan (...), mégis arra szoktunk gondolni, jó az Isten, hogy nekünk sokkal könnyebb sorsunk van".
   
"Ha önöknek sikerült túlélni a XX. századot, akkor ezzel a gazdasági válsággal majd elbánunk valahogy. Menni fog ez" - mondta.
   
Andrius Kubilius litván miniszterelnök rövid beszédében azt hangsúlyozta, hogy a XX. századi történelem Litvániában és Magyarországon meglehetősen hasonló volt. Üdvözölte egyúttal az annak érdekében tett magyar erőfeszítéseket, hogy augusztus 23-át a totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapjává nyilvánítsák.
   
Orbán Viktor a találkozó előtt egy munkaebéd keretében tárgyalt Irena Degutiene litván házelnökkel, interjút adott a balti ország közszolgálati televíziójának, majd részt vett a szovjet diktatúra áldozataira való megemlékezésen, a Tuskulenai emlékparkban.