Schöpflin György rámutatott, hogy az értékelésnek egyfelől ki kell emelnie, miben változott az elmúlt nyolc év alatt a közép-európai régió, az új tagállamok, másfelől pedig, hogy milyen változáson mentek keresztül az EU-15-ök, a régi tagállamok. A néppárti politikus szerint a jobb-bal törésvonal egész Európára kiterjedő megosztottságot hozott létre, mint ahogyan jól érzékelhetővé vált az európai intézmények és a tagállamok közötti egyre erősödő ellenállás is.
"A legitimációs deficittel az európai intézményeknek szembe kell nézniük és erre megoldást kell találniuk, ahogy a tagállamok szerepét is újra kell definiálni európai szinten. Fontos Közép-Európa különbözőségének kiemelése és értékelése is ebben a folyamatban" - hangsúlyozta Schöpflin György.
A kettős mérce használatát visszautasítva a fideszes EP-képviselő hangsúlyozta, hogy a Bizottságnak egyenlő feltételrendszert kell alkalmaznia mind a régi, mind az új tagállamok esetében, még akkor is, ha Brüsszel tisztában volt azzal a csatlakozást követően, hogy az új tagállamokban eltérő típusú politikai, gazdasági és társadalmi rendszerek alakultak ki.
Beszédében kitért arra, hogy a globalizáció hatásait, a tagállamok közti növekvő egymásrautaltságot és az olyan globálisan jelentkező kihívások problémáját, mint a migráció és a demográfia kérdése, az európai intézményes konstrukcióknak is figyelembe kell venniük. Schöpflin olyan új módszerek kialakítására hívta fel a figyelmet, amelyek nem jelentenek visszalépést a közösségi szolidaritás és gazdasági támogatás jelenlegi szintjéhez képest, valamint nagyobb transzparencia mellett képesek rugalmasságot biztosítani a kiszámíthatatlan folyamatokkal szemben.