Répássy Róbert az új kódex megalkotása mellett érvelve expozéjában emlékeztetett arra, hogy a hatályos Ptk. elmúlt ötven éves - ráadásul olyan időszakban született, amikor a magántulajdon nagyon szűk határok közé szorult - és immár több mint száz alkalommal módosították.

A kodifikáció célja egy ellentmondásmentes, gyakorlati jogalkalmazást segítő, a bírói gyakorlatot a normaszövegbe integráló, minden részletében átgondolt kódex megalkotása, figyelembe véve a hatályba nem lépett (2009-es) Ptk. hasznosítható megoldásait is - összegzett Répássy Róbert, kiemelve: a kódex megalkotásánál alapvető cél volt a magánjogi jogviszonyok jelenleginél is szélesebb spektrumának felölelése.

Tizennégy éve kezdődött a kódex előkészítése

Az államtitkár felidézve, hogy a kódex előkészítése 14 éve kezdődött meg a legjobb szakemberek közreműködésével, köszönetet mondott Vékás Lajos professzornak és munkatársainak, amiért elkészítették a törvényjavaslat alapjául szolgáló szakmai tervezetet. Répássy Róbert kiemelte: az új Ptk.-ról szóló javaslat jelentősen több rendelkezést tartalmaz, mint a régi kódex, ugyanakkor logikusabb és áttekinthetőbb szerkezetű. Elmondta: a kódex új szerkezeti egységként alkalmazza a "könyveket", amelyek a polgári jog nagyobb részterületeit választják el egymástól.

Az új Ptk. könyvei: a Bevezető rendelkezések, Az ember mint jogalany, A jogi személy, Családjog, Dologi jog, Kötelmi jog, Öröklési jog és a Záró rendelkezések - ismertette. Az alkalmazást jelentősen megkönnyítő újításként említette Répássy Róbert a paragrafuscímek bevezetését, amelyek ugyan nem tekinthetők külön szerkezeti egységnek, de megkönnyítik a törvényen belüli tájékozódást. Az áttekinthetőbb szerkezet fontos szerepet játszik a szabályozás kiszámíthatóságának és így a jogbiztonságnak a megerősítésében - mutatott rá.

A korszerűsítésére részben a társadalmi és gazdasági változások miatt van szükség

Kiemelte, hogy az új Ptk. "monista elven" épül fel, azaz átfogja az üzleti világ, a kereskedelem, és a magánszemélyek magánjogi viszonyait egyaránt. Az államtitkár szerint a kódex korszerűsítésére részben a társadalmi és gazdasági változások miatt van szükség, és azokon a pontokon indokolt a korrekció, ahol a gyakorlati igények, a jogalkalmazók visszajelzései alapján a hatályos rendelkezések nem képesek eredeti rendeltetésük betöltésére.

Répássy Róbert részletesen ismertette a javaslat újításait, amelyek többek között érintik a családjogot, a társasági jogot, a zálogjogot, a személyiségi jogok védelmét és az öröklési jogot is. Felhívta a figyelmet arra, hogy az eddig önálló törvényben szabályozott családjog anyaga beépül az új Ptk.-ba, ami lehetővé teszi, hogy ezeket a szabályokat a gyorsan változó társadalmi viszonyokhoz és a nemzetközi elvárásokhoz igazítsák. A családjogi könyv lényeges újításának nevezte a családi jogviták megegyezésen - kötelező közvetítésen - alapuló rendezését, aminek nagy szerepe lehet a bontópert követő, gyermeket érintő vitás ügyekben is. Elmondta, hogy az új Ptk. jogi személyekről szóló részébe beépül a társasági jogi szabályozás. Ez a változtatás Répássy Róbert közlése szerint feltételezi, hogy a közkereseti és a betéti társaság is jogi személlyé váljon.

Szintén az újítások között említette, hogy megváltozik a polgári jog alapelveinek rendszere, így a bevezető rendelkezések között csak az egész törvénykönyvet átható alapelvi rendelkezések maradnak meg, mint például a jóhiszeműség és tisztesség elve, míg az egyes könyvekbe a részterületek speciális alapelvei kerülnek be, mint a gyengébb fél védelme a családjogban. Az államtitkár jelezte, változás a régi kódexhez képest, hogy a bíróság a jövőben a cselekvőképességet általános jelleggel már egyáltalán nem, hanem csak ügyek meghatározott körére vonatkozóan korlátozhatná.

Az új Ptk. megalkotása esélyt ad egyéb normaszövegek áttekintésére is

Az új Ptk. a személyiségi jogok védelmében is újít - folytatta az államtitkár, aki rámutatott arra, hogy a személyiségi jogok megsértése esetén - a nem vagyoni kárért járó kárpótlás egyidejű megszüntetésével - új polgári jogi igényként lesz érvényesíthető a sérelemdíj. Fontos változásként említette továbbá, hogy a jövőben normatív törvényi alapja lesz annak, hogy a közszereplőket megillető személyiségi jogi jogvédelem csekélyebb, mint a közszereplést nem vállalók esetén. A dologi jogi könyv leglényegesebb újításának a kötelmi jogi részből átkerülő új zálogjogi szabályozást nevezte, amely áttekinthetőbbé és egységesebbé válik, valamint szerkezetileg is megújul.

Répássy Róbert szólt az öröklési jogi változásokról is, amelyek szerint a túlélő házastárs haszonélvezeti joga csak az örökhagyóval közösen lakott lakásra korlátozódik majd, egyébként a gyermekekhez hasonló állagörökösi státus, azaz egy gyermekrész illeti meg. További változás, hogy leszármazók hiányában a szülők törvényes örökösként kapják meg a hagyaték felét - tette hozzá.

Az államtitkár az újítások mellett hangsúlyozta azt is: az új Ptk. megalkotása esélyt ad arra, hogy a kapcsolódó eljárási és anyagi jogszabályokat - így többek között a polgári perrendtartást, a cégjogi, számviteli rendelkezéseket és a gyámügyi, szociális tárgyú jogszabályokat - is áttekintsék.

Papcsák: A kódex teljes körűen szabályozza a polgári jogi viszonyokat

Papcsák Ferenc, a nagyobbik kormánypárt vezérszónoka ünnepnapnak nevezte ezt a napot minden jogász számára. Mint mondta, az új Ptk. lassú, közel 15 éves kodifikációs munka lezárásaként született meg. Felidézve az eddigi polgárjogi szabályozás történetét kiemelte: az új Ptk. magas színvonalú kiváló szakmai és jogászi munka, koherens rendszerbe foglalja össze a magánjogot, lefedi a természetes és jogi személyek, a gazdasági társaságok teljes személyi és vagyoni viszonyait, megteremti a polgári társadalom együttélésének kereteit.

Az egyének szabadságát megtestesíti, rugalmas, teljes körűen szabályozza a polgári jogviszonyokat, de mégsem túlszabályozott. Az egyén választási szabadságán alapszik, a lehető legteljesebben biztosítja a magánautonómiát - mutatott rá. Jellemzői között említette még a korszerűséget, és azt, hogy nagyobb szerepet kapott a személyiség jogi védelme. A szabályozottság fokában is európai, mintegy 1600 szakaszból és 10 ezer normahelyből áll - fűzte hozzá.

Vitányi: Végigkísér bennünket a bölcsőtől a sírig, a születéstől a halálig

Vitányi István azt mondta: az új Ptk. nem egy törvényjavaslat a sok közül, hanem az alaptörvény után vagy mellett a legfontosabb, amely legszélesebb körben szabályozza az életviszonyokat. "Végigkísér bennünket a bölcsőtől a sírig, a születéstől a halálig" - fogalmazott. Kiemelte: a kodifikáció során figyelembe vették a bírói gyakorlatot, a tudomány eredményeit, az életviszony változásokat, és a hatályba nem lépett polgári törvénykönyv használható megoldásait. Kitért arra is, hogy a jó néhány korábbi ellenzéki indítvány is bekerült a javaslatba, és példaként említette az ingatlan-nyilvántartásról, a gazdasági társaságokról, és az egyesületekről szóló joganyagot.

A kormánypárti politikus szerint a javaslat egyik legvitatottabb része lehet az eddig önálló családjogi törvény, amely most beépült a Ptk.-ba. Szólt arról is, hogy a javaslat előtérbe helyezi a családi jogviták megegyezésen való rendezését, és a felek közötti együttműködést. Vitányi István kitérve arra, hogy egyszerűsödik a házasság közös megegyezéssel történő felbontása, azt mondta: nem biztos, hogy olyan szabályt kell bevezetni, amely megkönnyíti a válás lehetőségét. A képviselő meggondolandónak tartotta a könnyítő szabály elhagyását, és a régi megtartását.