Orbán: Meg lehet állapodni a nemzetközi szervezetekkel + hang

A kormány Nemzetközi Valutaalapnak és Európai Bizottságnak múlt héten küldött válaszlevele alapján meg lehet állapodni a nemzetközi szervezetekkel - mondta a miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel. Orbán Viktor arra is kitért, alkotmánymódosítás kell ahhoz, hogy Magyarország a jövőben az euróövezet tagja legyen, az eurózóna ugyanis sokat változott a 2004-es EU-csatlakozásunk óta.

Létrehozva: 2012. szeptember 28., 08:21 | Utoljára frissítve: 2012. szeptember 28., 09:34	nyomtat	küld

kapcsolódó

	"A magyar gazdaság legfontosabb gyógyszerei a munka és az innováció" + videó és képek
	Orbán: Európában munkaalapú társadalomra van szükség
	"Magyarország egy gazdasági és társadalmi siker küszöbén áll"

A kormányfő kifejtette: olyan megállapodást akar kötni a valutaalappal, ami segít továbbhaladni azon az úton, amelyen Magyarország elindult. A megállapodás megkötésének lehetséges időpontjáról azonban nem beszélt.
   
Orbán Viktor riasztónak nevezte a 2008-as IMF-megállapodást, kiemelve, hogy 600 milliárd forintos gyorssegélyt adtak a bankoknak, a nyugdíjakat, a béreket és a szociális kiadásokat azért kellett csökkenteni, hogy a - jelentős részben külföldi - bankok pénzhez juthassanak.

Mint mondta, a mostani tárgyalásokon is felvetődött a pénzügyi intézményrendszer stabilitása, "ezt a magamfajta, elég sok puskaport szagolt ember úgy fordítja le magyarra, hogy pénzt kéne adni a bankoknak". "De a magyar politikának éppen az a lényege, hogy (...) a pénzintézeteket és a nagy cégeket is bevonjuk a közteherviselésbe, nem az emberekre tesszük állandóan a válság terhét" - jelentette ki, felfoghatatlannak nevezve, hogy a Magyarországnál tőkeerősebb országok pénzintézeteit miért a magyar adófizetők rovására kellene megerősíteni.
   
"Ilyen megállapodás nem lesz, abban tehát biztos lehet mindenki, hogy nyugdíjcsökkentést nem fogadunk el, bércsökkentés ki van zárva, családipótlék-csökkentés nem jöhet számításba" - közölte.

A megállapodást az teszi szükséggé, hogy a magyar gazdaság "ezer szállal" kötődik az eurózónához, ott pedig "nagyon nagy baj van", újabb válsághullám közeledik - mondta, megjegyezve, hogy az IMF-hitel - a kisebb kamatok miatt - az államadósság csökkentésére is jó.

"Magyarországnak meg kell fontolnia minden, állami pénzből fizetett ember alkalmazását"

A közszférában várható elbocsátásokról és a segélyezési plafon bevezetéséről a kormányfő úgy foglalt állást, hogy ezeket a lépéseket nem mások, hanem az ország érdeke miatt kell megtenni.

Fotó: MTI - Máthé Zoltán

"Magyarországnak meg kell fontolnia minden, állami pénzből fizetett ember alkalmazását (...), erkölcsi kérdés is, hogy ne fizessük fölöslegesen emberek százait, ezreit, tízezreit - miközben a munkájukra valójában már nincs szükség az államigazgatásban - továbbra is közpénzből" - hangoztatta, hozzátéve, hogy emberségesen kell eljárni, segíteni kell ezeket az embereket, hogy a közigazgatáson kívül munkát találjanak.

Kitért arra, hogy a bajban lévő uniós országok most kezdik bevezetni azokat az intézkedéseket, amelyeket Magyarország már két éve meghozott. "Lesz itt még mindenhol bankadó, meg jön majd a multiadó" - vetítette előre, azt hangsúlyozva, hogy a magyar válságkezelés biztató lehet a többieknek, mert nő a munkából élők száma, gyarapodnak a megtakarítások.

Eurózóna: a parlament döntése nélkül nincs csatlakozás
   
A miniszterelnök - a közös bankfelügyeletet, illetve a déli államok válságát érintő kérdésre válaszolva - beszélt arról is, hogy "az eurózóna már nem az", mint 2004-ben, Magyarország EU-csatlakozásakor volt, ezért szerinte a belépést akkor vállaló országok kormányai jogosan teszik fel a kérdést, hogy "az új eurózónához" is akarnak-e csatlakozni.

Fotó: MTI - Máthé Zoltán

Orbán Viktor óvintézkedésnek minősítette, hogy az alaptörvényben rögzítették, Magyarország fizetőeszköze a forint.
   
"Ha bárki be akarna lépni az eurózónába, ahhoz meg kell változtatni az alkotmányt. Ahhoz kétharmados többség kell, egy dologban tehát a magyar emberek biztosak lehetnek: a parlament kétharmados döntése nélkül senki sem csatlakozhat az eurózónához" - jelentette ki a kormányfő arra a felvetésre, hogy Magyarország nyolc évvel ezelőtt szerződésben vállalta csatlakozását az euróövezethez.