A kormánynak minden kérdésben Magyarország érdekeit kell képviselnie

A kormány azért szüntette meg a Szombathely térségébe tervezett logisztikai központ és repülőtér fejlesztésének kiemelt beruházássá minősítését, mert a kínai befektetők 2009 óta nem is keresték az illetékes hatóságot, így nem látta komolynak a befektetői szándékot a kabinet – válaszolta Orbán Viktor az azonnali kérdések órájában a parlamentben. Szólt arról is, hogy idén év végéig és jövőre több mint 100 milliárd forintot fordítanak arra, hogy a fiatalok munkához jussanak. Ramil Safarov ügyéről szólva a miniszterelnök úgy fogalmazott, Magyarország helyes és igazságos döntést hozott ebben a kérdésben. A kormányfő elmondta, hazánkban nem lesz sem faji, sem osztály-, sem vallási alapon semmifajta megkülönböztetés, sem a jogok, sem a kötelességek tekintetében.

Létrehozva: 2012. október 1., 15:53 | Utoljára frissítve: 2012. október 1., 18:33	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Orbán: Magyarország ma erősebb, mint volt
	Orbán: Szükség van az összetartozás megerősítésére
	Orbán: A lakiteleki sátorverőket nem tudták lebeszélni céljaikról
	Orbán: Meg lehet állapodni a nemzetközi szervezetekkel + hang

Az azonnali kérdések órájában Orbán Viktor úgy fogalmazott, minden komoly külföldi befektetői szándék megléte esetén, az emberek érdekeit szem előtt tartva döntünk kiemelt jelentőségű beruházássá minősítésről, vagy annak megszüntetéséről. Emlékeztetett: 2007-ben egy kínai befektetői csoport Szombathely térségében logisztikai központ és repülőtér fejlesztésének ötletét vetette fel. A befektetői csoport egy interkontinentális teherszállító repülőtér fejlesztését indítványozta, mondván, hogy a kínai árukat innen lehet Nyugat-Európába teríteni.

A befektetők a repülőtér fejlesztés engedélyezéséért felelős légiközlekedésért felelős hatóságot 2009 óta nem keresték meg, repülőtér létesítési és repülőtér fejlesztési eljárást nem kezdeményeztek – sorolta a kormányfő. Orbán Viktor közölte, a fejlesztés megkezdésének elmaradása miatt a jelenlegi kormány idén augusztusban a kiemelt minősítést megszüntette, mivel nem látta komolynak a befektetői szándékot.

Van egy olyan hang, amire minden körülmények között figyelek: ez Magyarország hangja. A legfontosabb, hogy az embereket meghallgassuk, elmondhassák véleményüket, és figyelhessünk rájuk. Éppen ezért folytat a kormány nemzeti konzultációt minden fontos kérdésben – fogalmazott Orbán Viktor. Magyarország hangja az utóbbi években egyre erősebben azt mondja, hogy a kormánynak minden kérdésben Magyarország és a magyar emberek érdekeit kell képviselnie és előtérbe helyeznie. Ezt az elvet követjük a külföldi befektetések esetében is – szögezte le Orbán Viktor.

A kormány segíti a fiatalok boldogulását
 
Idén év végéig és jövőre több mint 100 milliárd forintot fordítunk arra, hogy a fiatalok munkához jussanak – hangsúlyozta Orbán Viktor. A kormányfő szólt arról is, hogy szeptemberben indul az első munkahelyi garanciaprogram, amely elsősorban a szakképzetlen és tartósan munkanélküli pályakezdők foglalkoztatását és munkatapasztalat szerzését segíti. Az eddigi Start-programok mellett jövőre elindul a munkahelyvédelmi akcióterv, melynek keretében a 25 év alatti munkavállalók munkahelyét támogatja a kormány a szociális járulékcsökkentéssel – tette hozzá Orbán Viktor.

Forrásokat biztosítunk a 18-35 év közötti fiatalok számára, hogy vállalkozóvá, illetve fiatal gazdává válhassanak – emelte ki. Továbbá a miniszterelnök tájékoztatott arról is, hogy 2012 második felében indul a középfokú szakképzettséggel rendelkező fiatalok gyakornokként való foglalkoztatásra kiírt pályázat is, melyben a kormány a munkavállalók és az őket betanító mentorok béréhez is támogatást nyújt. Összegzésében a miniszterelnök rámutatott, hogy az elmúlt két év gazdaságszabályozási és –ösztönzési rendszerének köszönhetően ma 120 ezerrel többen dolgoznak, mint 2010-ben.

Válasza végén Orbán Viktor aláhúzta: "tandíj nem lesz. Semmilyen fizetési kötelezettség nem zárhatja el egyetlen fiatal előtt sem a felemelkedés útját". A kormány a diákhitelen és az állami ösztöndíjakon keresztül minden diákot támogatásban részesít - tette hozzá.

Különbséget kell tenni diákhitel és tandíj között

A miniszterelnök rámutatott: a tandíj az a fizetendő összeg, amelyet, ha a diák nem tud letenni, akkor nem járhat iskolába. Ezzel szemben a diákhitel az a rendszer, ahol mindenki járhat iskolába, taníttatásának költségeit az állam kifizeti – fogalmazott Orbán Viktor. A visszafizetést halasztottan, előre szabályozott rendben és nagyon alacsony kamattal teszi lehetővé – fűzte hozzá.

Végül a miniszterelnök a Jobbik soraihoz fordulva kiemelte: „tudom, hogy önök szívesen összekeverik a két dolgot, de szeretném világossá tenni, hogy a tandíj és a diákhitel nem tévesztendő össze”. Hozzátette: meg fogják látni, a végén így majd több magyar diák fog iskolába járni, mint a régi rendszerben.

„Igazságos döntést hoztunk”

Szeretném a korábbi álláspontomat megismételni ebben az ügyben. Magyarország helyes és igazságos döntést hozott, a nemzetközi jog vonatkozó szabályai szerint jártunk el, eljárásunk teljes egészében megfelelt az elítéltek átszállításáról szóló nemzetközi konvenció előírásainak, és teljes egészében összhangban állt Magyarország eddigi gyakorlatával - jelentette ki Orbán Viktor  Ramil Safarov azeri katonatiszt átadásával kapcsolatban.

A kormányfő úgy fogalmazott, igazságos döntést hoztak, mert ha fordítva történt volna, vagyis ha örmény követte volna el, azeri rovására a bűncselekményt, akkor is így jártak volna el. Magyarországnak nem az örmény, vagy az azeri szempontokra kell figyelnie, nem az örmény, vagy az azeri érdekeket, hanem kizárólag Magyarország érdekeit kell követnie – húzta alá Orbán Viktor.

„Magyarország kiszállt a konfliktusból”

Helyes és igazságos döntést hoztunk, amelyet nem rövid távú haszon motivált, úgy, ahogy ön is mondta, nem látszik nekünk semmilyen előnye – mondta Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint azzal, hogy kiadták, azaz az ítélet végrehajtására átszállították az azeri elítéltet, Magyarország gyakorlatilag kiszállt az azeri-örmény a konfliktusból. Egész addig, amíg itt van, folyamatos problémákat és nehézségeket okozott és okozott volna a jövőben. Pontosan az történt, amit ön számon kér rajtunk: Magyarország ebből a konfliktusból kiszállt – zárta szavait a kormányfő.

Nem lesz kettős mérce
 
Sosem értettem, hogy miért kell a cigánykérdést és az antiszemitizmust egy mondatban emlegetni –  fogalmazott Orbán Viktor. Mint mondta, „szívesen beszélnek minden fontos társadalmi kérdésről, csak kezelhető és érthető módon kell tenni”. Azt ne várja tőlünk, hogy külön színpadot ácsoljunk különböző bizottságok formájában ahhoz, hogy ön elmondhassa ott azt is, amit itt is elmondhat – fordult a politikushoz a kormányfő. Ugyanakkor megjegyezte, a Parlament az egy nyilvános fórum.

A miniszterelnök elmondta, tapasztalata szerint folyamatosan előítéletekkel, időnként provokációval és általánosításokkal szembesülnek a Jobbik részéről a romák helyzete kapcsán. Egyáltalán nem pártolom azt az ötletet, hogy a Jobbik által javasolt fórumokon vitassuk meg ezt a kérdést, mert előre látom, hogy hova fog torkollni – tette hozzá, kiemelve, az értelmes párbeszédet továbbra is támogatják.

Orbán Viktor leszögezte, hogy minden bűncselekményt, amely a magyar állampolgárokra irányul, egyforma erővel üldöznek. Magyarországon nem lesz kettős mérce, nem lesz sem faji, sem osztály-, sem vallási alapon semmifajta megkülönböztetés, sem a jogok, sem a kötelességek tekintetében; a kormány minden tagját arra utasítottam mindig is, ezután is, hogy ennek szellemében végezzék munkájukat – húzta alá a kormányfő.
 
Nincsenek kizárva

Orbán Viktor válaszában egy félreértést kívánt eloszlatni: sem falusiak, sem cigányok nincsenek kizárva a felsőoktatásból - mondta, és közölte azt is: a felvetteknek nem kell fizetniük, mert azt a diákhitel központ automatikusan átutalja.

Jó megállapodást kell kötni

A miniszterelnök azt mondta: senki sem zavarta haza 2010 őszén a valutaalapot, csupán az történt, hogy lejárt a korábban kötött megállapodás, és azt senki nem újította meg. Közölte azt is: a kormányt nem lepték meg az IMF feltételei, mert a valutaalap általában megszorításokat köt ki. Mint mondta, ez történt 2008-ban is, és kormánya is csak ilyet tudott volna kötni 2010-ben, ehelyett a kabinet egy másfajta gazdaságpolitikát valósított meg.
    
"Mára nem függünk az IMF-től, a pénzügyi problémáinkat meg tudjuk oldani, ezért nem kell mindenáron megállapodást kötni" - jelentette ki a miniszterelnök, hangsúlyozva ugyanakkor, hogy a kormány kész jó megállapodást kötni, olyat, amely előreviszi a gazdaságot és nem az emberekre hárítja a terheket.

100 százalékban

Egy fejlesztéspolitikával kapcsolatos kérdésre a kormányfő úgy válaszolt:"Számos olyan nagy projekt fut, amelynek hasznossága nemzetgazdasági szempontból kérdéses". Hozzátette ugyanakkor, hogy a brüsszeli tárgyalások után megállapította a kormány: nem tudná akkreditáltatni az új intézményrendszert, így a források bennmaradnának.
    
A kormányfő hangsúlyozta: azt várja el, hogy a pénzügyi ciklus végére minden forrást, 100 százalékban kifizessenek.
    
Viszonválaszában arra is kitért, hogy kis- és közepes vállalkozások direkt támogatására alig vagy egyáltalán nincsenek uniós források, a nagy projektek visszavonására pedig nincs lehetőség.
    
Orbán Viktor válaszát azzal zárta, hogy a 2013-ban kezdődő új programra egy teljesen új rendszert épít fel a kormány, amelyhez a képviselőktől is várja az észrevételeket.