Ez egy húszéves probléma, és a mostani kormány nyúlt először érdemben hozzá. 2011. márciusában a parlament már szabályozta a szóban forgó területet, ezt követően a 25 ezres gépállományról 4 ezerre olvadt le a piac. Azt lehetett azonban látni, hogy a szerveralapú szolgáltatás bevezetése lényegében újra megnyitja ezt a piacot, azaz a tavalyi szabályozás nem hozta meg a várt eredményt, ezért kellett a kormánynak lépnie – hangsúlyozta a kormányszóvivő.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a nemzetbiztonsági bizottság mellett annak elnöke, a szocialista Horváth Zsolt is egyértelművé tette, nem lehet félvállról venni azokat a dolgokat, amelyek a testületi ülésen elhangzottak az ügy kapcsán. Emellett volt nemzetbiztonsági bizottsági tagok is megerősítették, hogy a szerencsejáték, azon belül is a pénznyerő automaták kérdése és a nemzetbiztonság a múltban is többször összekapcsolódott – fejtette ki Giró-Szász András.

Annak kapcsán, hogy a nyerőgépeket üzemeletetők 40 ezer álláshely elveszítéséről beszélnek, és pertársaságba tömörülnek, a kormányszóvivő azt mondta: a gépek jelentős részét 2-3 koncessziós kaszinó üzemelteti, és mintegy 1000-1500 gép van ezen kívül „szétszóródva”. A számokkal valami nem stimmel, nem nagyon látom, hogy egy gépre hogyan juthat 30 ember – jegyezte meg.

Arra a felvetésre, hogy az új szabályozással 30 milliárd forint bevétel esik ki a költségvetésből Giró-Szász András azt válaszolta: amikor a társadalomra olyan negatív hatással van valami, mint a nyerőgépek kérdése, amely komoly rétegeket taszított a mélyszegénységbe, akkor a kormánynak nem a 30 milliárd forintot kell mérlegelnie, hiszen a társadalmi hasznossága sokkal nagyobb ennek az intézkedésnek.