Az a személyes meggyőződésem, és az a kormány álláspontja is, hogy lezárult az európai történelem egy korszaka – szögezte le Orbán Viktor. Nem úgy kell tekintenünk az előttünk álló 5-10-15 évre, mint egy előző korszak folytatására, hanem mint az európai történelem új fejezetére. Az a fejezet, amely a II. világháború utáni újjáépítésekből indult, és elvezetett egy szép életet lehetővé tevő jóléti társadalmi rendszerhez Nyugat-Európában, véget ért – fűzte hozzá. Azzal, hogy a világkereskedelem, a világgazdasági verseny rendjét kigondoló nyugati, keresztény civilizáció eszközöket és lehetőségeket adott arra, hogy a világ elmaradott részei megerősödjenek, magasabb integráltságú fokon legyenek bevonva a világgazdaságba, azzal olyan versenyt támasztott saját maga számára, amelyben nem lesz képes helyt állni jelentős megújulás nélkül – fogalmazott a miniszterelnök.

Lezárult egy korszak

Lezárult egy korszak, és azokkal az eszközökkel, társadalomszervezési módszerekkel és gondolatokkal, amelyekkel eddig a világ vezető civilizációja és gazdasági ereje volt a nyugati, már nem lehet tovább versenyképesnek lenni. Nem élhetünk tovább úgy, ahogyan eddig; ez egész Nyugat-Európára igaz – hangsúlyozta a kormányfő. Orbán Viktor szerint az az átalakulás, amelynek Nyugat-Európában be kell következnie, nehezebb lesz, mint amit Közép-Európában végre kell hajtanunk. Közép-Európa azért van valamivel könnyebb helyzetben, mert itt nem épült fel jóléti rendszer – jegyezte meg.

Orbán Viktor a németeket hozta fel pozitív példának a nyugat-európai országok közül, mert ott 2003 és 2005 között – óriási viták közepette - végrehajtották azokat a változásokat, amelyekkel a többiek most próbálkoznak. Az, hogy ma a válsághírek a déli övezetből jönnek, és nem Németországból, annak köszönhető, hogy a németek mindenki másnál hamarabb készültek fel az előttünk álló korszakra – fűzte hozzá. Az elmúlt húsz évben Magyarország, illetve Közép-Európa - habár időnként egy-egy évre utat tévesztett -, összességében jó szerkezetben kapcsolódott a német gazdasághoz. Amikor a német gazdaság jól teljesít, óriási az exportja és a külkereskedelmi mérlege, akkor a déli államok mind bajban vannak, a közép-európai államok pedig együtt emelkednek Németországgal – fejtette ki a miniszterelnök.

Orbán Viktor emlékeztetett, a déli államok az európai uniós csatlakozást követően úgy gondolták, hogy a jövő a szolgáltató szektorban van, ezért ebbe az irányba kell fejlődniük, így jött létre például a hatalmas turizmus, vagy a nagy ingatlanpiac. Ezzel szemben Közép-Európában – bár volt olyan gondolat, hogy pénzügyi, szolgáltató központtá kell tenni a régiót – lassan, de biztosan kibontakozik az a koncepció, hogy termelési központtá kell válni. Hagyományos ipari és mezőgazdasági, valamint modern high-tech termelési központtá kell válni – fűzte hozzá a kormányfő.

Orbán Viktor szerint a közép-európai régió nem a szolgáltatás, hanem a termelés dimenziójában nőtt össze a német gazdasággal, és amikor a német export jól megy, akkor mi is jól megyünk. Az is igaz, amikor nem megy jól a németeknek az export, akkor nekünk sem – fűzte hozzá. Ebben az évben a német gazdaság nem tudott növekedni, így a magyar sem, sőt recesszióban vagyunk. A következő évben minden elemzés szerint nő a német gazdaság, és ha mi nem hibázzuk el, vele tudunk majd mi is növekedni – fejtette ki a miniszterelnök.  Orbán Viktor szerint az európai, és részben az amerikai gazdaságnak és társadalmaknak is jelentősen meg kell újulniuk, ha nem akarnak ledolgozhatatlan hátránnyal belépni az új történelmi korszakba.

Viták közepette születtek a nagy eredmények

A kormányfő aláhúzta: hazánknak jó esélye van arra, hogy a következő két évben továbbra is egyszerre folytassa az államadósság-csökkentés és a versenyképesség-növelés politikáját úgy, hogy közben megőrizze a politikai stabilitást is. Mint fogalmazott, ez az, ami megvilágítja, miért is jött létre 2010-ben a kétharmad. Orbán Viktor szerint két nagy ellenfél van, amelyeket le kell győznünk, illetve kisebbsége kell szorítanunk, az önsajnálat és ennek unokatestvére, a lebeszélés kultúrája. A kormányfő szerint az önsajnálat helyett a "csakazértis" kultúrájának kialakítására van szükség.

Azt is fontos tudni a mindenkori kétharmadnak és a nemzetépítő politikának, hogy vannak olyan nemzeti kulturális sajátosságai Magyarországnak, amiket, ha akarunk, se tudunk, csak úgy egyszerűen letenni a hátunkról, mint egy köpönyeget – fogalmazott Orbán Viktor. Hozzátette: ez a dühös, éles, egymásnak feszülő, indulatos vita. Ugyanakkor megjegyezte, jogos volna az az elvárás, hogy - ilyen történelmi kihívások közepette – akkor félre kellene tenni a vitákat, és közös erővel meg kellene felelni a kihívásnak. A magyarság ma már vitathatatlanul legnagyobbnak tartott tettei és eredményei a maihoz képest sokkal szigorúbb és dühösebb viták közepette születtek meg – mutatott rá, példaként a parlament és a Lánchíd megépítése körüli vitákat, valamint a Széchenyi és Kossuth közötti ellentétet említve.

A magyar politikai kultúra hagyományai miatt most azt várni, hogy a nagy kihívások miatt most hirtelen minden ellentét szőnyeg alá kerül, feloldódik vagy kiegyenesedik, irreális – szögezte le a kormányfő. Hozzátette: „azoknak, akik felelősséget éreznek a nemzetért, tudniuk kell, hogy bármennyi áldozatot is hoznak, bármennyi személyes erőfeszítést is tesznek, akár önzetlenül, senki sem lesz hálás érte; majd az utókor, az unokáink”. Felhívta a figyelmet arra, hogy fel kell készülni arra, hogy a „legnyilvánvalóbb jótetteinket is folyamatos küzdelemben kell végigvinni”.
 
Értékek, család, nemzet

Orbán Viktor szólt arról is, hogy ő nem a magyar nemzettel szembeni összeesküvést látja rendszeresen megjelenni, amikor hazánk döntéseit össztűz alá veszik Európában, hanem ez annak a jele, hogy amit „mi gondolunk és képviselünk, az európai kultúrának egy másfajta értelmezése, mint ami ma elsöprő többségben divatos Európában”. Mint mondta, Európában a politikai elit nagy része az egykori 68-as generációból kerül ki. Ezekre a gondolatokra nem lehet jövőt építeni Európában, nem lehet olyan európai gazdasági és társadalmi rendszert építeni, ami kiállná a következő húsz év hullámverését – szögezte le.

Úgy fogalmazott, az európai társadalomfejlődés következő szakasza a vallásból átvett, nem feltétlenül hit alapú, mondjuk a tízparancsolat szellemében megfogalmazott, tradicionális értékeket jelenti, valamint a családot és a nemzetek reneszánszát, gazdaságilag, kulturálisan is, és öntudat szempontjából is. Erre szerintünk lehet jövőt építeni, de ez egy olyan vita Európában, amit a velünk szemben állók a legnagyobb hevességgel utasítanak el – hívta fel a figyelmet.

Következetes családpolitika kell

A miniszterelnök a következő nagy nehézségnek a demográfia kérdését nevezte. Az a közösség, amely nem képes biológiailag fenntartani saját magát, az nem lehet képes arra, hogy akár kulturálisan, akár gazdaságilag, akár katonailag, fenntartsa a saját rendszerét – hangsúlyozta. Úgy fogalmazott, habár minden nemzetnek joga van külső munkaerőt bevonnia a gazdaságába, de azt önbecsapásnak tekinti, ha ezzel megoldottnak tartják a biológiai létfenntartás problémáját. Orbán Viktor kiemelte az elkötelezett, radikális, következetes családpolitika jelentőségét. 

Emlékeztetett arra, hogy sikerült visszafordítani a csőd széléről Magyarországot. Sőt, a dolgok úgy állnak, hogy az IMF-fel ugyan meg akarunk egyezni, de ha nem lenne megegyezés, hazánknak akkor sem lennének finanszírozási gondjai – jelentette ki. Emellett a kormány létrehozott egy új tehermegosztási rendszert is, az új adórendszer munka-, család- és teljesítménybátorító.
 
Modern nemzetépítés

Orbán Viktor a következő megoldandó feladatnak az alsó középosztály problémáját tartja. A politikai stabilitást csak középosztályra építve lehet megőrizni, ennek a kulcsszereplője a széles középosztály, akinek lehetőségei is vannak, meg veszíteni valója is van – hangsúlyozta. Mint mondta, a következő időszak feladata, hogy a 100-210 ezer forint között kereső alsóközéposztály-belieknek készítsenek olyan család-, otthonteremtési és bér-, valamint munkaprogramokat, amelyekkel ezek az érintettek azt érezhetik, hogy ők is a nemzet fő erőihez tartoznak. Ma van 220 ezer olyan magyar ember, aki ezelőtt két évvel segélyből élt, most pedig közmunkából, és az így szerzett jövedelme legalább kétszer meghaladja a segélyből szerzett összeget – jegyezte meg, hozzátéve: „ettől még nehezen él, és kilátástalannak látja az életét, de már előrébb van”.

A kétharmadot arra kaptuk, hogy a következő húsz év kihívásaira ne csak felkészítsük Magyarországot, hanem olyan szerkezeti átalakításokat hajtsunk végre, amely strukturálisan alkalmassá teszi hazánkat arra, hogy sikeres országgá váljon – jelentette ki a kormányfő. Mint mondta, ehhez modern nemzetépítésre van szükség. Ki kell szabadítani az országot az adósságcsapdából, a most formálódó új világgazdasági rendszerben versenyképessé kell tenni Magyarországot, meg kell állítani a demográfiai hanyatlást, és a világmagyarságot közösségként kell újjáépíteni –sorolta az ehhez szükséges négy lépést a miniszterelnök.

Úgy fogalmazott, a világban szétszórva élő magyarságot meg kell szólítanunk, és egy világhálózatba kell őket szervezni, ami alkalmassá tesz a megmaradásra és az erősödésre.