A jogszabály indoklása szerint a központi hatósági árszabályozás 2014. január 1-jével történő bevezetésével a hulladékgazdálkodási közszolgáltatást csak nonprofit tevékenységként lehessen végezni. A jogszabály alapján tehát 2014. január 1-jétől csak olyan nonprofit szervezetek végezhetnek hulladékgazdálkodási közszolgáltatást, amelyek szerződést kötöttek a települési önkormányzatokkal.
   
A tervek szerint tehát 2014-től egységesen állapítják meg a szemétszállítási díjakat. A fizetendő díjakat a Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével kell meghatározni, az energiahivatalnak minden év szeptember 30-ig kell megküldenie a díjmegállapítással és -változással kapcsolatos javaslatát.
   
A törvény 2013-tól hulladéklerakási járulékot is bevezet, ezt a hulladéklerakók üzemeltetőinek az elhelyezett hulladék mennyisége és fajtája alapján kell megfizetniük. A járulék mértéke 2013-tól évente növekszik majd 2016-ig. A befolyt összeget a vidékfejlesztési tárca hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokra fordítja.
   
A jogszabály szerint a háztartási hulladék elkülönített gyűjtéséről szóló rendelkezések csak 2015-ben lépnek életbe.
   
Az indoklás szerint a törvény elsődleges célja a hulladékképződés megelőzése, ha pedig ez nem valósítható meg, minél több hulladék esetében lehetővé kell tenni az újbóli használatot, illetve az újrafeldolgozást annak érdekében, hogy a lerakókba minél kevesebb szemét kerüljön.
   
A szabályozás szerint tilos az országba veszélyes hulladékot, valamint ártalmatlanításra szánt háztartási hulladékot és háztartási hulladék égetéséből származó maradékanyagot behozni.
   
A szemétszállítási díj és díjhátralék, a késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülnek, így behajtásuk érdekében az adóhatóság jár el.
   
Az Európai Bizottság augusztus végén jogi eljárást indított Magyarország ellen a hulladékgazdálkodás új rendszerének bevezetése miatt. Ezzel kapcsolatban Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter a hétfői záróvitában kifejtette: a törvényjavaslat az uniós előírások magyarországi átültetése, miközben tekintettel van a magyar érdekekre is. Ilyen érdeknek nevezte a fokozott állami és önkormányzati szerepvállalási lehetőséget, a lakosság érdekeinek figyelembe vételét, valamint azt is, hogy úgy teljesüljenek az uniós előírások, hogy a magyar környezeti állapotok javuljanak és a kötelezettségszegési eljárás is megszűnjön.