A kerekasztal-beszélgetés első szakaszában a résztvevők arra keresték a választ, hogy a méltányosság követelése átrajzolhatja-e az Európai Unió politikai térképét. A beszélgetés apropója, hogy a szervezők szerint a gazdagok és szegények közötti rés a megszorítások politikája miatt egyre szélesebb. Ezért a résztvevők arra keresték a választ, lehet-e egyensúlyt teremteni a megszorítások és a növekedés között, mekkora fenyegetést jelent ez a rés az unió jövőjére, képesek-e a kormányok a recesszió közepette ösztönözni a vállalkozásokat és az innovációt. A beszélgetést az Európa barátai nevű független elemző központ, civil szervezet szervezte.
   
Győri Enikő rámutatott: nem lehet elvárni az emberektől, hogy szeressék a megszorításokat. Úgy vélte, a munkahelyteremtés nélküli növekedés hasztalan növekedés, és az egyetlen járható út az eladósodás mentes növekedés. Az államtitkár szerint csak úgy lehet megnyerni az emberek támogatását a reformokhoz, ha közben munkahelyek jönnek létre.
   
A tagállamoknak nagyobb mozgásteret kellene engedélyezni a munkahelyteremtéshez használt eszközök, intézkedések megválasztásában - mondta.
   
A kohéziós alapokról szólva Győri Enikő rámutatott, hogy csak egy olyan Európa lehet versenyképesebb, amelyben érvényesül a kohézió elve. Kiemelte, hogy a kohéziós pénzek nem jótékonysági adományok; minden euróból, amit kohéziós célokra fordítanak, több mint hatvan cent a nettó befizető országokhoz kerül vissza, mivel vállalataik részt vesznek a kohéziós forrásokból megvalósuló beruházásokban.
   
Az államtitkár a beszélgetést követően az MTI-nek nyilatkozva kifejtette, nem szabad álságosnak lenni, a kétsebességes Európa létezik, hiszen vannak államok, amelyek tagjai az eurózónának és vannak, amelyek nem, és ugyanez érvényes a schengeni övezetre is. Egyes területeken bizonyos tagországok mélyebb, szorosabb együttműködést választottak szabad akaratukból, és fontos, hogy ezek a struktúrák nyitottak maradjanak azok számára, akik most még nem állnak készen a csatlakozásra, vagy egyelőre nem szándékoznak belépni - tette hozzá.
   
"Magyarországnak az az érdeke, hogy az eurózóna működjön, vége legyen a válságnak" - mondta Győri Enikő rámutatva, hogy Magyarország ezer szállal kötődik az eurózónához. Ugyanakkor kiemelte: a méltányosság úgy érvényesülhet, ha az eurózóna együttműködésének további mélyítése nem hozza hátrányosabb helyzetbe azokat, akik még nem tagjai az övezetnek.
   
Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a pénzügyi stabilitás és a strukturális reformok fontosságáról beszélt, de leszögezte, hogy a pénzügyi stabilitás nem jelent feltétlenül megszorításokat. "A pénzügyi stabilitás mindennek az előfeltétele, a növekedésé is" - jelentette ki.
   
Kifejtette, a reformintézkedéseknek eleinte recessziós hatásuk van, és csak 3-4 év múlva generálnak növekedést. Cséfalvay Zoltán szerint az a kérdés, hogy ezt a 3-4 éves időszakot hogyan lehet átvészelni. Arra a felvetésre, hogy "halott-e" a szociális piacgazdaság, az államtitkár azt mondta: a szociális piacgazdaság modellje egy értelmes modell, de az adósságból finanszírozott, adósságtól terhelt és adósságot termelő szociális piacgazdaság megbukott.
   
Cséfalvay Zoltán a kerekasztal beszélgetés második részében is felszólalt, amelyben a résztvevők Európa helyét keresték a globalizált világban, és arra a kérdésre keresték a választ hogy hogyan lehet beindítani a vállalkozásokat, versenyképessé tenni az ipart és a szolgáltató szektort.
   
Az államtitkár kifejtette, hogy a fiskális kiigazítás nem egyenlő a strukturális reformmal. Cséfalvay értékelése szerint szembe kell nézni azzal, hogy Európa a reformok szempontjából nem kettő, hanem három sebességes; egyrészt vannak a sikeres és versenyképes magországok, amelyek az elmúlt évtizedben végrehajtották a reformokat, Közép-Kelet-Európa országai pedig történelmi léptékkel mérve az elmúlt 20 évben rendkívül gyors reformokat hajtottak végre, mélyreható átalakuláson estek át. Dél-Európa országaiban azonban a reform nagyon lassú ütemben halad.