A közös elképzelés szerint a magyar állampolgársági törvényen oly módon változtatna az Országgyűlés, hogy az áttelepedés nélkül is lehetővé tegye az állampolgárság megszerzését azoknak a kérvényezőknek, akiknek felmenői egykoron rendelkeztek ezzel a státussal.
Az ülésen jelenlévő külügyminisztériumi szakértő egyetlen szóval sem jelezte egyet nem értését, esetleg rosszallását a konszenzusos javaslattal kapcsolatban. Ezek után joggal érezhették úgy a tárgyaláson jelenlévő határon túliak, hogy Budapest elfogadja álláspontjukat, azaz valódi áttörés történt a kettős állampolgárság - hónapok óta csak retorikai szinten mozgó - ügyében.
Csakhogy egy nappal a Máért-egyeztetés után szót kért Tóth Tamás. Márpedig, az utóbbi hónapok tapasztalatai szerint, ha a külügyi szóvivő mondani akar valamit a kettős állampolgárság kérdésében, az sok jót nem sejtet. És Tóth Tamás ismét megmondta, hogyan is állunk valójában ezzel az "őrült ötlettel" (idézet Horn Gyulától - a szerk.). Áttörésről szó sincs, a kettős állampolgárság ügyében egy három szakaszból álló folyamat legelső fázisánál tartanak mindössze - öntött tiszta vizet a pohárba Tóth. Kormányzati források szerint a vajdaságiak által szorgalmazott, áttelepülés nélküli megoldásra elutasító a válasz. E kedves, határon túliaknak szánt anyaországi karácsonyi ajándék két kérdést mindenképpen felvet. Az egyik: miért nem osztotta meg a Külügyminisztérium szakértője a Máért bizottsági ülésén jelen lévőkkel a kormányzati álláspontot? A másik: ha a kabinet nem támogatja a határon túliak konszenzusos álláspontját (az áttelepülés nélküli magyar állampolgárságot), akkor miről szólnak a tárgyalások valójában? Hogyan lehet erről a pontról továbblépni?
Jelenleg úgy látszik, hogy áttörés helyett valójában egy átverés részesei a kisebbségben élő magyarok szervezetei. A Külügyminisztérium taktikai szempontból nem tartotta szerencsésnek a hosszú távú konfrontációt a vajdasági magyar pártokkal a kettős állampolgárság ügyében, így hajlandóságot mutatott a tárgyalásra. A jelek szerint azonban ennél többet nem akar.
A szóvivő által akkurátusan felsorolt háromszakaszos elképzelés - amelynek része a kérdésben a szomszédos országok kormányai által megfogalmazott vélemény tanulmányozása, valamint az esetleges törvénymódosítás "egyfajta EU-normakontroll" alapján történő megvizsgálása - érthetetlen egy olyan magyar jogszabály módosítása esetében, amelyet az unió az egyes államok saját hatáskörébe utal. 1993-ban köztudottan módosult már az érintett törvény, annak Bukaresttel vagy Pozsonnyal történő előzetes véleményezése akkor mégsem jutott eszébe egyetlen magyar politikusnak sem.
A Külügyminisztérium által felvázolt többszakaszos folyamat gyakorlatilag végtelen ideig elhúzható, s nyilván ez is a fő cél. Bár a tárgyalást nem utasíthatja el, a kormány időhúzó, gáncsoskodó taktikával igyekszik a következő választások után megalakuló kabinetre átpasszolni a végső döntést a kettős állampolgárságról. Addig pedig folytatódhat az átverésshow.
Forrás: Pataky István, Magyar Nemzet, 2003. december 22.