FIDESZ.HU > Hírek > Zöld Nyomtatás
Ablak bezárása
A hőszivattyús technológiát népszerűsítették Brüsszelben
A hőszivattyús technológia alkalmazását népszerűsítő rendezvényt tartottak csütörtökön Brüsszelben, a magyar állandó EU-képviselet épületében.
Létrehozva: 2012. október 12., 11:25 | Utoljára frissítve: 2012. október 17., 13:51

Az Európai Hőszivattyú Szövetség (European Heat Pump Association, EHPA) által szervezett konferencián Thomas Nowak, a szervezet vezetője elmondta, hogy Európában szükség lenne a mind fűtésre, mind hűtésre felhasználható hőszivattyús megoldások támogatására, amennyiben valóban el akarják érni a kitűzött uniós energiahatékonysági célokat. A hőszivattyú olyan berendezés, amely egyik oldalán, bizonyos hőmérsékleten hőt vesz fel, tehát hőenergiát von el, másik oldalán pedig, magasabb hőmérsékleten leadja azt. Ilyen értelemben hőszivattyúnak tekinthető a hűtőszekrénytől az autóklímán és a folyadékhűtőkön keresztül számos berendezés. Szűkebb értelemben a hőszivattyú a levegőben, talajban és vízben található megújuló hőenergiát hasznosítja fűtési célra.   
   
A technológia hasznosítása nagy múltra tekint vissza a skandináv államokban, valamint meglehetősen elterjedt Svájcban és Ausztriában, továbbá némileg kisebb mértékben Németországban - mondta Nowak. A többi EU-országban - tette hozzá - egyelőre meglehetősen szerény a hőszivattyús megoldások részaránya az energia-felhasználói területeken. Az EHPA vezetője szerint a hőszivattyús szektor számára már az is támogatást jelent, ha a közpénzekből nyújtott támogatásokkal nem preferálják a fosszilis energiaforrások felhasználását. Nowak elmondta, hogy az iparág várja az uniótól a minőségtanúsítványi rendszer átfogó felülvizsgálatát, mert szerintük ennek megléte esetén a fogyasztók számára világosabban lehet értésre adni: a hőszivattyús technológia a kezdeti beruházások szintjén ugyan költséges, de idővel nagyon is megtérül.
   
A rendezvényen Glattfelder Béla néppárti európai parlamenti  képviselő egyebek közt felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarországon a geotermikus energia hasznosításának távlatai jó lehetőségeket ígérnek az energiahatékonyság növelése és a megújuló energiák hasznosítása terén. E vonatkozásban - tette hozzá - a következő hónapokban új uniós finanszírozási programra is számítanak. Elismerte, hogy ma még sok a nehézség, de szerinte keresletnövelő hatással járhat az, hogy Magyarországon meglehetősen drága - és tovább drágul - a földgáz. Kiemelte azoknak a magyarországi támogatásoknak a fontosságát is, amelyeket a napenergia hasznosítására, napelemek alkalmazására ösztönöznek. 
   
A tanácskozásnak a "legjobb gyakorlatokat" bemutató részében Ádám Béla, a Magyar Hőszivattyú Szövetség nevében ismertette Törökbálint, "a hőszivattyú városa" példáját. Elmondta, hogy a norvég tulajdonú Telenor 2009-ben átadott, hőszivattyús megoldással üzemelő épülete a "zöld gondolatot" testesíti meg, és erős húzóhatást gyakorolt a technológia további terjedésére a Budapest közelében található településen. A Telenor-székház még támogatás nélkül épült, és a technológia alkalmazása várhatóan mintegy hét év alatt térül meg. Megépül Törökbálinton egy önkormányzati iskola és sportcentrum is ezzel a technológiával. Ez a beruházás ugyan a közszféra és a magánszféra partnerségének (PPP) a jegyében indult, de a válság miatt a beruházó kivonult, és most az állam segítségével, uniós támogatással fejezik be. Az EU 30 százalékos támogatásával elkészült mindemellett Törökbálinton egy hőszivattyút és napelemeket egyaránt hasznosító "öko-óvoda" is, amelyben 180 gyereket lehet elhelyezni. A hőszivattyús technológiát immár családi házak építésekor is alkalmazzák Törökbálinton - derült ki Ádám Béla ismertetéséből.