A Külügyminisztérium államtitkára elmondta, hogy Magyarország azt az álláspontot támogatja, amely szerint a gyorsaságnak, a sebességnek nem szabad a minőség rovására mennie. Győri Enikő úgy vélekedett, hogy az Európai Bizottság eredeti javaslata figyelmen kívül hagyta azoknak az országoknak az érdekeit, amelyek nem tagjai az eurózónának, de az Európai Tanács javaslata ehhez képest pozitív irányba történő elmozdulás. Az államtitkár ismét megerősítette: Magyarország nem kifogásolja, hogy az eurózóna tagországai szorosabbra fűzzék együttműködésüket, de mindezt csak úgy tartja elképzelhetőnek, ha emiatt az eurózónán kívüli országok, főleg azok, amelyek csatlakozásukkor kötelezettséget vállaltak a közös pénz bevezetésére, nem kerülnek hátrányos helyzetbe, és az egész nem megy az egységes piac, az EU integritásának rovására. A bankunióval és a tervezett közös bankfelügyelettel kapcsolatban az államtitkár rámutatott: a jogoknak és a kötelezettségeknek egyensúlyban kell lenniük, ha egy ország úgy dönt, hogy csatlakozik, és a garanciák területén is egyenlőséget kell teremteni.
   
A bizottság szeptemberi javaslata értelmében az eurózóna közös felügyelet alatt álló bankjai, ha bajba jutnak, közvetlenül az Európai Stabilitási Mechanizmushoz fordulhatnak forrásokért, míg az eurózónán kívüli országok bankjainak erre nem lenne lehetőségük. A másik kérdéses pont a szavazati jogokkal kapcsolatos, a közös felügyeleti feladatokat ellátni hivatott Európai Központi Bank kormányzótanácsában a jelenlegi jogi keretek között ugyanis csak az eurózóna tagországai rendelkezhetnek szavazati joggal. A múlt héten a tanács által nyilvánosságra hozott előzetes jelentés viszont már a monetáris politika és a felügyeleti feladatok szigorú szétválasztását, valamint a jogok és kötelezettségek egyensúlyának fontosságát hangsúlyozza.
   
Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy lát-e esélyt arra, hogy a bizottság javaslatának megfelelően a közös bankfelügyelet január 1-jén megkezdje működését, Győri Enikő elmondta: egyes országok, főleg azok, amelyek mielőbb szeretnék ennek közvetlen előnyeit élvezni, sürgetnék a megállapodást. "De egy összetákolt dolgot nem lehet elfogadni", mint ahogyan olyan megoldást sem, amely nem teremt egyensúlyt az eurózónán belül és kívül lévő országok között - vélekedett az államtitkár, aki azt is elmondta, hogy az eurót használó országok között sincs egyelőre egyetértés például arról, hogy a közös bankfelügyeletet - ahogyan azt az Európai Bizottság javasolja - 2014-től az eurózóna összes, nagyjából 6000 bankjára kiterjesszék, vagy csak azokra, amelyek méretüknél fogva rendszerszintű kockázatot jelenthetnek. A bizottság megítélése szerint ez nem a bank méretétől függ, kis bank is okozhat nagy gondot.
   
Az államtitkár határozottan egyetért ugyanakkor a tanáccsal abban, hogy a bankunió, a "fiskális kapacitás" és a gazdaságpolitikák szorosabb összehangolása mellett fontos a "valódi gazdasági és monetáris unió" demokratikus ellenőrzése, elszámoltathatósága is. "Nem lehetséges semmilyen uniós együttműködést sem elmélyíteni anélkül, hogy annak ne legyen demokratikus megalapozottsága, és erőteljesebben be kell vonni a nemzeti parlamenteket ezekbe a kérdésekbe" - mondta az MTI-nek a Külügyminisztérium államtitkára.