Ottlik – az Iskola a határon című regényben megírt – kőszegi évek után 1926 őszétől tanult a Hűvösvölgyi, akkor Hidegkúti úti intézményben. 14 évesen került a Bocskai István M. Kir. Reáliskolai Nevelőintézetbe, amely az egykori budapesti gyalogsági hadapródiskola utóda volt. Az író Buda című regényében állít emléket ezeknek az éveknek. Ezek a sorok olvashatók például az Új szeptember című fejezetben: A Retek utcai huroknál kellett átszállni a nyolcvanhármasra. »Kadétiskola!« — mondta a kalauz, régi nevén, ahogy mindenki hívta. A városi villamos itt már töltésen, talpfákon csörömpölt. Amíg elhaladt, elnyomta a távoli tárogató-szót.”

Ottlik Géza azonban nemcsak tanulmányi éveit töltötte a főváros II. kerületében, 1939–46 között a katonai akadémia közvetlen szomszédságában, Riadó utcában élt feleségével, Debreczeni Gyöngyivel.

Az emléktáblát Schanda Tamás, az önkormányzat Közoktatási, Közművelődési, Sport- és Informatikai Bizottságának elnöke leplezte le az október 16-i ünnepségen. Az író budai éveit, az Ottlik által megélt és megírt budai étoszt Horkay Hörcher Ferenc eszmetörténész idézte fel a megemlékezésen.