Cséfalvay Zoltán az Arénában arról beszélt, sajnálja, hogy a megállapodás ellenére fenn kell tartani a bankadót, de az az elsődleges szempont, hogy Magyarország kikerüljön a túlzott deficiteljárás alól, mert az a kormány szavahihetőségét és kiszámíthatóság bizonyítaná.

A Bankszövetséggel kötött megállapodás szerint jövőre felére csökkent volna a bankadó, sőt, a miniszterelnök korábban lehetségesnek nevezte a teljes eltörlését is. Ennek kapcsán a nemzetgazdasági minisztérium államtitkára sajnálatosnak nevezte, hogy a bankokkal kötött megállapodást fel kellett mondani a kormánynak, de hozzátette: "bízunk abban, hogy a jövő évben a gazdaság fejlődése lehetővé teszi, hogy jobban alakuljanak a dolgok." Ha Magyarország kikerül a túlzottdeficit-eljárás alól, annak pozitív hatása lesz a bankok számára is - emelte ki.

Megismételte, a kormány álláspontja szerint a korábban bejelentett csaknem 400 milliárdos csomaggal lehetett volna tartani a 2,7-os hiánycélt jövőre, az Európai Bizottság szerint viszont nem, ezért volt szükség az újabb 367 milliárdos intézkedéssorozat bejelentésére. Kétségtelen, hogy az intézkedéssorozat nem hat jól a növekedésre - ismerte el Cséfalvay Zoltán. November 7-én, az uniós gazdasági előrejelzés publikálásakor kiderülhet, hogy a bankadó fenntartása generál-e újabb vitát az Európai Bizottsággal - mondta Cséfalvay Zoltán. A Bankszövetség közleménye szerint a 72 milliárddal magasabb bankadó visszaveti a hitelezési hajlandóságot.

Az államtitkár szerint a csökkenő adósságpályával számoló növekedés egészséges. Az erősebb növekedéshez karcsúbb államra és a gazdaság kifehérítésére is szükség van - mindkettőre vannak javaslatok a két intézkedéscsomagban.

Beszélt arról is, hogy a piac jobban értékeli a magyar gazdaság teljesítményét, mint az Európai Unió. Fél év után látszik az intézkedések hatása, akkor lehet felülvizsgálni a csomagokat - itt kiemelte az általa legfájdalmasabb lépésnek nevezett pedagógus béremelés elhalasztásának felülvizsgálatát.