Kósa Lajos a református templom melletti kopjafánál tartott ünnepi beszédében úgy fogalmazott: mindenkinek van egy „saját ötvenhatja”. Még olyan is akad, melyben az eseményeket „elhazudják, vagy megmásítják", hiszen ma még a forradalom mindkét oldalának szereplői velünk élnek. A fideszes politikus méltatta a „sztálinista diktatúra” elleni 1956-os, széles körű társadalmi összefogást és párhuzamot vont a forradalom, a rendszerváltás és a „posztkádári szocialisták” tevékenységét elutasító 2010-es választások között.

„Érdekes, hogy mindhárom esetben ugyanazt a politikai csoportosulást utasította el egységesen a magyar nemzet” – mondta az alelnök. Ötvenhat másik tanulsága, hogy akkor szinte minden honi politikai erő ki akart lépni abból a szerveződésből, amit a Szovjetunió neve fémjelzett. Azt mondták: Magyarország nem lehet sikeres, szabad, illetve a magyar emberek otthona, ha nem a saját útját járja, természetesen a politikai realitásokat tudomásul véve, világpolitikai szövetségekben – húzta alá. Jelezte: a rendszerváltás után nem, csupán 2010-ben találtunk rá erre az útra.

"Megértük azt is, hogy a forradalom 50. évfordulóján ugyanaz a politikai elit lövette az ünneplő tömeget Budapest utcáin"

Kósa Lajos az 56 évvel ezelőtti történelmi eseményeket felidézve kiemelte, hogy amennyiben nincsen ötvenhat, valószínűleg a Kádár-rendszer is máshogy épül ki: „jóval több benne a kommunizmus és kevesebb a gulyás”. Ez a rendszer azonban 1989-ben összeomlott és miután MSZMP utódjaként megalakult az MSZP, „megértük azt is, hogy a forradalom 50. évfordulóján ugyanaz a politikai elit lövette az ünneplő tömeget Budapest utcáin” – fogalmazott, hozzátéve: „az nem lehet, hogy nem tudjuk kivetni a nemzet testéből azt az elitet, amelyik állandóan ellene fordul”. S bár 2010 óta a posztkádári korszak végleg lezárult, 1956 még mindig itt kísért, hiszen az MSZP továbbra is a magyar politikai élet szereplője - mondta Kósa Lajos.

Ezt az „elképzelhetetlen helyzetet” a fideszes politikus ahhoz hasonlította, mintha a második világháború után megalakult volna "a reformnáci párt", mely a parlamentbe bejutva mind a mai napig „osztaná az észt” Németországban. Ha ötvenhatot komolyan vesszük, akkor ebbe a helyzetbe „nálunk sem szabad beleszokni” – vélekedett Kósa Lajos, s hozzáfűzte: egy demokráciában az különbözteti meg a demokratikus politikai erőket a diktatúrát gyakorlóktól, hogy nincsen közöttük átjárás. „Ha nincs reformnáci párt, akkor reformkommunista párt sincsen. Ezt a korszakot akkor tudjuk lezárni, ha a politikai térből eltűnik a forradalmat leverő párt utóda” – jelentette ki a politikus.

"Újra kell gombolni" a gazdaságot

A magyar demokráciának és baloldalnak egyaránt az tenne a legjobbat, ha a szocialista érzelmű emberek otthagynák az MSZP-t és alapítanának egy új pártot, melyet nem terhel felelősség a forradalom leverésében – állította a Fidesz alelnöke. Amit 1956-ban akart a nemzet, az ma teljesül: Magyarország szabad, demokratikus, hazánkban szólásszabadság van és a politikai tevékenységek szabadsága is megvalósul. Emellett azonban „újra kell gombolni” és önálló, a saját érdekei szerinti útra terelni a gazdaságot, ez a feladat pedig ma még nincs elvégezve – közölte Kósa Lajos.