1956. október 23-át, a forradalmat és szabadságharcot jöttünk ünnepelni. Ez az ünnep szent, mert a magyarok szabadságért hullott vére megszentelte. Mi, akik a magyar szabadság és függetlenség szenvedélyes hívei vagyunk, ezen a napon minden évben összegyülekezünk, s ilyenkor itt van velünk lélekben minden szabadságszerető magyar Kolozsvártól Budapesten át Los Angelesig – kezdte ünnepi beszédét Orbán Viktor. Összegyülekezünk, hogy hálával emlékezzünk azokra a hősökre és mártírokra, akik bátran s nem egyszer halált megvető bátorsággal szembeszálltak az idegen elnyomókkal, és a saját véreik ellen fegyvert fogó hazai zsoldosaikkal. Puskával, géppisztollyal, benzines palackkal harcoltak a nagy túlerőben felvonuló páncélautók, tankok és nehézágyúk ellen – fűzte hozzá.

Orbán Viktor aláhúzta: emlékezzünk tisztelettel azokra, akik öt nap alatt leverték az első hullámban ránk támadó szovjet megszálló csapatokat, és csak a novemberben felvonuló hatalmas hadsereggel szemben szenvedtek vereséget. Emlékezzünk a győzelem mámoros érzésére, emlékezzünk a túlerővel szembeni fizikai vereségre. Emlékezzünk azokra a magyarokra, akik állva maradtak a vas előtt, küzdöttek utolsó percükig, és meghaltak. Emlékezzünk azokra, akik vállalták a mártírsorsot, tisztelettel hajtsuk meg fejünket a kivégzett, és a keserves börtönbüntetésre ítélt hősök előtt – tette hozzá, leszögezve: ígérjük, nem feledjük őket. A kormányfő szerint ők ütötték az első és végzetes rést a szovjet világbirodalmon, ők ébresztették fel a nyugati baloldal lelkiismeretét. Négy évtizeddel később ők adták nekünk az erőt, hogy kiszorítsuk a szovjeteket, hogy földre döntsük a Szocialista Munkáspártot, hogy megsemmisítsük a szabad világtól elválasztó aknazárat és szögesdrót-akadályokat – hangsúlyozta Orbán Viktor.

Ma az egész világ tudja és elismeri, hogy a magyarok forradalmával és szabadságharcával az egész világ lett jobb – emelte ki Orbán Viktor. „Éljen Magyarország, vivát magyarok” – jegyezte meg.
 
„Szégyennek és bűnnek minősítették, ha valaki polgár volt”
 
A miniszterelnök, felidézve azt az utat, amely az ’56-os forradalom kirobbanásához vezetett, kifejtette: a Magyar Kommunista Munkáspárt (MKP) a megszálló szovjet hadsereg fegyveres segítségével brutálisan leverte a háború végétől reménykeltően gyarapodó magyar demokráciát. Ennek kapcsán hangsúlyozta: felmorzsolták a nemzeti, a polgári, a keresztény és a baloldali erőket is – fűzte hozzá. Létükben támadták az egyházakat és a szakszervezeteket, és egy többségében önállóságra és polgárosodásra vágyó országban visszafelé szégyennek és bűnnek minősítették, ha valaki polgár volt, vagy bármilyen vallásos családból származott – mutatott rá a kormányfő.
 
Az élet minden zugában tapintható volt az elnyomás és a függés – húzta alá, hozzátéve: sok százezer megalázott, mindenéből kiforgatott és fogságra vetett embert kényszerítettek hazugságra és lelkes éljenzésre. „Ez vezetett ide, 1956. október 23-án a Kossuth térre” – szögezte le.

Ezen a téren történt meg a csoda, a forradalom csodája – emelte ki. Egyetlen szempillantás alatt értette meg mindenki – a párttagok is -, hogy becsület nélkül nem lehet élni – hangsúlyozta, hozzáfűzve: a lelkek kitárultak és egymásra találtak, barátságban, bizalomban.

A pártreformerek kezéből a nép kiragadta a marsallbotot

„A pártreformerek szocializmusjavító törekvései itt fordultak át a szabadság és függetlenség követelésévé” – fogalmazott. A pártreformerek kezéből a nép kiragadta a marsallbotot, és amikor fizikai ellenállásba ütközött, maga fogott fegyvert, és maga hódította vissza a nemzet szabadságát – mutatott rá Orbán Viktor.

A 2006. október 23-i eseményekre utalva kiemelte: a szabadságharc leverői nem tűntek el a magyar közéletből. A szocializmus - amely a világ legfejlettebb demokráciájának hirdette magát -, 1956-ban egyik napról a másikra összeomlott – mondta a kormányfő. Ennek kapcsán megjegyezte: kiderült, hogy az a rendszer nem a nép akaratán állt, hanem egy világbirodalom zsinórján függött. Hozzátette: „a tartózsinór elszakadt, vagy a marok gyengült el, de az egész építmény lezuhant”.

A zsinór elszakadt

Ugyanakkor a miniszterelnök felidézte a Lehmann Brothers 2008-as összeomlását is, mellyel összefüggésben úgy fogalmazott: egy amerikai pénzóriás New Yorkban összeomlott, és a nyugati gazdaság megrendült. Kiderült, hogy a nyugati világ gazdasága – amelyhez immár mi is tartozunk -, „nem a saját lábán áll, hanem egy pénz-világbirodalom hitelzsinórján függ” – húzta alá.

A zsinór elszakadt, és az egész építmény lezuhant, és összetört számos nemzetgazdaságot és sok millió emberi sorsot – hangsúlyozta. A kommunista világbirodalomra és a jelenlegi pénzvilágra utalva Orbán Viktor úgy fogalmazott: azért rendült meg mindkettő, mert egyik sem az igazság útján járt. „Hazugságokra, dogmákra, önámításra és megtévesztésre nem lehet sem államot, sem gazdaságot építeni” – tette hozzá.

A nagy változások idejét éljük

Kifejtette: a modern ember most tanulja az ősi törvényt, hogy igazság nélkül nincsen élet, se szeretet, szépség, semmi, amiért érdemes élni. De nincsen tisztes gazdaság sem, amiből élni lehet – fűzte hozzá. A nagy változások idejét éljük – emelte ki a kormányfő, hozzátéve: olyasmi történik velünk, ami évtizedekre megváltoztatja az életünk. „Bár szeretnénk a tengelytörést szenvedett európai életet visszaállítani, de tudjuk, oda már nincs visszaút” – fogalmazott. Európa feje búbjáig eladósodott, drágán termel, és saját dogmái kötik gúzsba – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök. Ennek kapcsán Orbán Viktor úgy vélekedett, hogy a nagy változás megrostálja nemzeteket, „szétdobálja őket”, eldönti, ki lesz szegény és melyik lesz jómódú nemzet. Eldönti, kinek lesz munkája és kinek nem, ki gályázik reménytelenül az adósságtengeren és ki az, aki visszanyerve szabadságát, partot ér – tette hozzá.

„Nem fogadunk el kettős mércét”

Európa még nem döntötte el, hová is álljon. Brüsszelben még nem tudják, a fékre lépjenek, vagy inkább a gázpedálra, jobbra, vagy balra fordítsák a kormánykereket – folytatta Orbán Viktor. Mint fogalmazott, Európa keleti és nyugati versenytársai nincsenek híján sem az önbizalomnak, sem a józan észnek. Az unió ezzel szemben kételkedik önmagában, és józan ész helyett ideológiákra támaszkodik, pedig ma a kontinensnek a bátor elszántságra, a józan észre és a szívek felemelésére egyszerre lenne szüksége – emelte ki a kormányfő, aki szerint Európának meg kellene értenie, hogy „nemzetek nélkül nincsen szíve, kereszténység nélkül pedig nincsen lelke”.

Orbán Viktor külön köszönetet mondott a békemenetnek, amely ezért az európai Magyarországért áll ki.

Brüsszelben szép számmal találunk olyanokat, akik az európai gazdaság megújítása helyett a megroggyant pénz- és bankkapitalizmusba akarnak újra életet lehetni. Akik munka alapú gazdaság helyett a spekulánsok rendszerét akarják feltámasztani, akik azt akarják, hogy méltányos tehermegosztás helyett ismét az emberek viseljék a válság terheit. Ezt nem fogadhatjuk el - hangsúlyozta a miniszterelnök.

Mint mondta, elfogadjuk a mindenkire érvényes szabályokat, de nem fogadhatjuk el, „hogy mások mondják meg helyettünk, mit tehetünk meg és mit nem a saját hazánkban”. Hozzátette, elfogadjuk az európai együttműködés mindenkire érvényes szabályait, de nem fogadjuk el, hogy „bármilyen kifinomult módszerrel idegenek kormányozzanak bennünket”.

Elfogadjuk az európai kultúrnemzetek közös erkölcsi mércéjét, de nem fogadunk el kettős mércét. Elfogadjuk és teljesítjük azokat a kötelezettségeinket, amelyeket Magyarország vállalt, de nem fogadjuk el, hogy a szocialista kormányok hibái miatt az egész országot büntessék Brüsszelben még ma is – jelentette ki Orbán Viktor. Hozzáfűzte, elfogadjuk, hogy az európai intézményeket is megilleti a tisztelet, de nem fogadjuk el, hogy „az unió bármely intézménye tiszteletlenül bánjon a magyarokkal”.

„Képesek vagyunk megújítani Magyarországot”

Ha 1956-ban, vagyis tíz évvel a világháború, a párizsi békediktátum és a szovjet megszállás után a magyar nemzet képes volt fegyvert fogni a szabadságért, akkor nekünk, mai magyaroknak sincs okunk kételkedni saját erőnkben. Ha a nagyszüleink a világháború után néhány év alatt puszta kézzel újjáépítették az országot, akkor legyen bármilyen keserves munka is, mi is képesek vagyunk megújítani Magyarországot – mondta a kormányfő. Úgy fogalmazott, 2010-ben az európai válság ellenére képesek voltunk visszarántani hazánkat a csőd széléről, húsz évvel a rendszerváltás után képesek voltunk új alkotmányt adni a nemzetnek.

Kilencven évvel Trianon után képesek voltunk a határokon átívelő nemzetegyesítéssel több százezer embernek visszaadni a magyar állampolgárságát – sorolta a kormányfő. Orbán Viktor hozzátette, emellett az elmúlt két évben, „a válság szélviharában is tudtunk faragni az adósságunkból”, a pénzvilág ellenében is ki tudtak menteni több százezer devizahiteles családot az adósságcsapdából, meg tudták védeni a nyugdíjakat és a béreket, megemelték a minimálbért, és csökkentették a családok adóterheit. Miközben egész Európában csökken a munkahelyek száma, képesek voltunk segély helyett munkát adni kétszázezer embernek, és vele a segély kétszeresét meghaladó munkabért – hívta fel a figyelmet, megjegyezve: „ha kitartunk, képesek leszünk megnyitni a kifizetődő munka és a nagyobb megbecsülés távlatát a bérből és fizetésből élők előtt is”.

Hegyeket tudunk megmozgatni

Képesek leszünk olyan Magyarországot ácsolni, ahová néhány év múlva visszajönnek a ma idegen földön szerencsét próbáló fiataljaink is; mi nem azt üzenjük a fiataljainknak, hogy el lehet innen menni, hanem azt, hogy haza lehet ide jönni, mindenkit visszavárunk – hangsúlyozta.

Orbán Viktor szólt arról is, sokan nem hiszik, hogy mindez sikerülhet. A csüggedőket, a megfáradtakat és a reményvesztetteket arra emlékeztette, hogy 1956. legnagyszerűbb leckéje az volt, hogy a forradalmat javarészben munkások, az akkori bérből és fizetésből élők csinálták, akik annak ellenére, hogy kisemmizettek és jövőtlenek voltak, mégsem törődtek bele a kilátástalanságba. Üres volt a zsebük, de hatalmas volt a szívük, és nem fogadták el, hogy a jövő nekik semmit sem tartogat – emelte ki, hozzátéve, hitből, szabadságvágyból és szeretetből a legnagyobb dolgot hozták létre, amit ember létrehozhat: „fellázadtak, és ezzel visszaadták a nemzet méltóságát”.

Ha csak feleannyi hitünk lesz, mint nekik volt, hegyeket tudunk megmozgatni – hangsúlyozta. Orbán Viktor azt kívánta a forradalom emlékére összesereglett magyar ünneplőknek, hogy október 23-a mindig emlékeztesse őket arra, „annyira élünk csak, amennyire Magyarország él”. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! – zárta szavait a miniszterelnök.