FIDESZ.HU > Hírek Nyomtatás
Ablak bezárása
Kósa: Mindenképp szükség van konszolidációra
Csak akkor szabad konszolidálni az önkormányzati rendszert, ha a jövő évben kialakítjuk azokat a kereteket, amelyek azt biztosítják, hogy az önkormányzati rendszer a saját bevételeiből a működési kiadásait finanszírozni tudja - jelentette ki Kósa Lajos, Debrecen polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke, Dancsó Józseffel, Orosháza polgármesterével, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnökével, Szabó Gellérttel, a Magyar Faluszövetség elnökével és Dietz Ferenccel, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnökével közösen tartott sajtótájékoztatón szerdán. Dancsó József ugyanitt arról beszélt, az önkormányzati rendszer megfontoltan gazdálkodott az elmúlt években, ugyanakkor javítani kell a települések likviditási helyzetén, és meg kell oldani a meglévő adósságállományok konszolidációját.
Létrehozva: 2012. október 24., 19:57 | Utoljára frissítve: 2012. október 25., 09:44

Kósa Lajos elmondta, amennyiben az Országgyűlés - a kormány javaslatára - nem változtatja meg a jelenlegi önkormányzati rendszert, a települések működőképessége a jövő év januárjára „rendkívüli módon veszélyeztetetté” válhat.

Kifejtette: a településeknek a bankok már nem adnak további - éven túli - hiteleket, mivel az önkormányzati rendszer átalakult, számos feladat, valamint ezek finanszírozása is átkerült az államhoz, ez pedig hatással van a pénzintézetek hitelezésére.

Debrecen polgármestere kitért rá, a korábbi államháztartási működés miatt az önkormányzati rendszer egy állandó, rendkívül magas külső hitelfelvételre szorult, ennek következtében az önkormányzatok a 90-es évektől kezdve eladósodtak, és mára durván 1200 milliárdos adósságot halmoztak fel. Ezzel a problémával a rendszer – önhibáján kívül – nem fog tudni megbirkózni – mutatott rá a kormánypárti honatya.

Azon a véleményen vagyunk, hogy magunktól ezt a problémát nem fogjuk tudni megoldani. Ha év végéig nem tesz le a kormány valamilyen használható javaslatot a konszolidációt és a működés biztosítását illetően a Parlament elé, akkor januárra az önkormányzatok által nyújtott szolgáltatások jelentős része vagy akadozva, vagy egyáltalán nem fog megvalósulni – hangsúlyozta Kósa Lajos.

Beszélt arról is, a konszolidációra többféle javaslat is felmerült, de abban egyetértettek, hogy az eljárás során figyelemmel kell lenni az el nem adósodott mintegy 500 önkormányzatra, valamint arra, hogy rendkívül „tarka a kép”. Ezzel arra utalt, hogy vannak olyan önkormányzatok, melyek hasznos beruházásokra, fejlesztésekre vettek fel hiteleket, és vannak olyanok is, melyek saját hibájukból adósodtak el. Arra hívta fel a figyelmet, hogy nem lehetnek a konszolidáció vesztesei épp azok az önkormányzatok, amelyek az elmúlt években nem halmoztak fel adósságot.

A konszolidációt csak akkor szabad államháztartási szempontból megcsinálni, ha úgy valósítjuk meg, hogy egyúttal zárttá tesszük az önkormányzati rendszer finanszírozását. Csak akkor szabad konszolidálni az önkormányzati rendszert, ha a jövő évben kialakítjuk azokat a kereteket, amelyek azt biztosítják, hogy az önkormányzati rendszer a saját bevételeiből a működési kiadásait finanszírozni tudja – szögezte le Kósa.

Szabó Gellért, Szentkirály polgármestere arról beszélt, mindenféleképpen azt tartaná szükségesnek, ha a települések „végleges” konszolidációját egyedileg, azaz külön-külön vizsgálnák meg.

A Magyar Faluszövetség elnöke aláhúzta, az volna a cél, hogy mások is kövessék azt a példát, amelyet a jól gazdálkodó önkormányzatok állítottak. Mértékletesség, felelősségtudat, távlatos gondolkodás – emelte ki a célokat Szabó Gellért.

Dietz Ferenc az önkormányzati szövetségek összefogásának jelentőségét hangsúlyozta. Elmondta, a korábbi kormányok „kivéreztették” a helyhatóságokat, hatalmas pénzeket vontak ki a rendszerből, amelyeket a településeknek folyamatosan, önerőből kellett pótolnia, kigazdálkodnia, sokszor hitelfelvétel segítségével.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének társelnöke szerint a zárt rendszer az, ami hosszú távon ténylegesen segítheti a települések működését. Ehhez - mint mondta - hosszú egyeztetések szükségesek, hiszen plusz terheket sem a vállalkozókra, sem a lakosságra nem szabad rakni. Dietz szerint a pályázati rendszert is egyszerűbbé, átláthatóbbá kellene tenni az önkormányzatok számára.

Dancsó József arról beszélt, nagy jelentősége van annak, hogy valamennyi önkormányzati érdekszövetség egy asztalhoz tudott ülni, és a helyzet értékelésében és a megoldási javaslatokban is egyet tudtak érteni. Mint mondta, ez azért is fontos, mert továbblépésre ad lehetőséget, hiszen, ha legkésőbb november közepéig nem születnek meg a szükséges döntések, jövő év január elsejétől a finanszírozás tekintetében „furcsa helyzetek állhatnak elő”. Annak ellenére mondom ezt, hogy megítélésem szerint a magyar önkormányzatok döntő többsége, talán azt is mondhatnám, 99 százaléka kiválóan gazdálkodott az elmúlt években, évtizedekben - vélekedett a polgármester.

Kitért rá, amennyiben összevetjük az önkormányzati világ adósságrendezési eljárását például a vállalati, üzleti világ csőd-, felszámolási adataival, láthatjuk, arányaiban össze sem hasonlítható a két szféra. Megfontoltan, prudensen gazdálkodott az önkormányzati rendszer az elmúlt években – húzta alá Dancsó József, egyúttal hozzátéve, azok a korlátok, amelyek ebben az időszakban bekövetkeztek ahhoz a helyzethez vezettek, hogy „cselekedni kell”. Orosháza polgármestere felvázolta a cselekvés két lehetséges irányát. Dancsó szerint elsőként a likviditási helyzeten kell javítani, vagy a stabilitási törvény felhasználásával, vagy anélkül, másodsorban pedig a meglévő adósságállomány konszolidációját kell megoldani.

A gyors döntést nem lehet halogatni, annak érdekében, hogy mindenki tervezni tudja a jövő évet, már csak abból kifolyólag is, mert hamarosan költségvetési koncepciókat kell készíteniük az önkormányzatoknak – zárta szavait a fideszes politikus.