A hétvégén három időközi választás volt az országban; két helyen egyéni önkormányzati képviselőt választottak, míg Tiszavasváriban polgármester és képviselő testületi választás zajlott. A Fidesz által is támogatott Ráduly Zsolt a Jobbik polgármesterjelöltje mögött a második lett. A 2010-es választásokhoz képest nem sokban változott a szavazati arány – kommentálta az eredményt Kósa Lajos.
Dabason a Fidesz jelöltje nyert, akárcsak 2010-ben, közel azonos részvétel mellett – fogalmazott. Ez a helyzet csak azt mutatja, hogy nem változott a helyzet Dabason – jegyezte meg. A bajai időközi önkormányzati választás kapcsán a Fidesz ügyvezető alelnöke elmondta: 2010-hez képest jelentősen kisebb volt a részvétel. A Fidesz jelöltje mögött az MSZP által indított politikus második lett, csak úgy, mint két évvel ezelőtt - mondta. A kormánypárti jelölt 342, míg a szocialista jelölt 249 szavazatot kapott ezen a településen – tette hozzá.
A választási eredmények ismertetését követően a fideszes politikus összegzésében rámutatott: nem lehet az eredmények alapján trendváltásról beszélni. Amit az MSZP a legutóbbi dunaföldvári és soproni választások kapcsán próbált sugallni, az teljességgel alaptalan, „nem más, mint szemfényvesztés” – emelte ki. Egy dolgot biztos nem lehet kiolvasni az időközi választások eredményéből, mégpedig azt, hogy az MSZP felfelé ívelő pályán mozogna – húzta alá Kósa Lajos. Összességében a múlt hétvégén zajlott időközi választások beleillenek abba a trendbe, ami a 2010-2012 közötti választásokon megvalósult – fogalmazott.
Az időközi választások összesített eredményét ismertetve a Fidesz ügyvezető alelnöke elmondta: a szarvasi, a Budapest II. kerületében rendezett és a püspökladányi országgyűlési képviselői helyért folytatott küzdelmek mindegyikében a Fidesz nyert. A tízezer fő feletti településeken zajlott 42 időközi önkormányzati választások közül 31 esetben született Fidesz-győzelem – fűzte hozzá. A polgármester választásokon pedig négyből három esetben nyert a nagyobbik kormánypárt jelöltje – jegyezte meg.
Radikálisan csökkentik a visszaélésekre lehetőséget adó helyzeteket
Kérdésre válaszolva Kósa Lajos emlékeztetett: a választópolgárok köre jelentősen bővült a kettős állampolgárság bevezetésével. Ugyanakkor megváltozott a választás lebonyolításának lehetséges rendje amiatt, hogy életvitelszerűen tömegével élnek külföldön olyan magyar választópolgárok, akiknél nem valószínűsíthető, hogy a korábbi eljárási rendben részt tudnának venni a választásokon – fűzte hozzá.
Továbbá szeretnénk a választók döntési szabadságát is erősíteni – utalt a Fidesz ügyvezető alelnöke a korábbi passzív – egyébként rosszul működő -, választói névjegyzék alapján lebonyolított választások rendjének megváltoztatásának okára. „De a választási visszaélésekre lehetőséget adó helyzeteket is radikálisan csökkenteni kívánjuk” – emelte ki.
Kósa Lajos mindezeken túl felhívta a figyelmet az állampolgárok azon körére, akik nem akarnak részt venni a választásokon, sőt személyes adataikat sem akarják kiadni a választáson induló szervezeteknek. Az alaptörvény módosítása csak a feliratkozás alkotmányosságát teszi lehetővé, a választási eljárási törvény viszont többletlehetőségeket is megfogalmazhat a választók számára – hangsúlyozta. Mindezekkel összefüggésben a Fidesz ügyvezető alelnöke úgy vélekedik, hogy az előzetes feliratkozás intézménye arányaiban nem fogja befolyásolni a választói részvételt. A választók körének bővülése miatt számszerűen viszont többen fognak részt venni – tette hozzá.
„Itt a szocialista kormányok felelőssége nyilvánvaló és egyértelmű”
Egy másik újságírói felvetésre, mely szerint Botka László szocialista politikus úgy vélekedik, hogy az önkormányzatok adósságrendezését célzó intézkedések a fideszes önkormányzatokat hozzák helyzetbe, Kósa Lajos úgy reagált: „ez egy súlyos tévedés, hogy ne mondjam, butaság, hiszen az önkormányzatok részvételét az adósságkonszolidációban semmilyen módon nem befolyásolja, hogy mely párthoz tartozik az adott település polgármestere”. Az ötezernél kisebb lélekszámú településeken a teljes adóságot magához vonja az állam, és csak az adósságot, nem a vagyont – mutatott rá, hozzátéve: Botka polgármester úr ez esetben már tudatosan vezette félre hallgatóságát.
Ugyanakkor a fideszes politikus emlékeztetett arra is, hogy 2002 végén a teljes önkormányzati rendszer adóssága nem haladta meg a 300 milliárd forintot, majd 2002-2010 között ez az adósságállomány felhízott 1400 milliárdra. Ezt Kósa Lajos a balliberális kormányok felelőtlen, ám tudatos költségvetési politikájával indokolta, mely 8 ezermilliárdról 21 ezermilliárdra növelte az ország külső adósságállományát. „Itt a szocialista kormányok felelőssége nyilvánvaló és egyértelmű” – hangsúlyozta.