A Vidékfejlesztési Minisztériumban rendezett tanácskozás megnyitóján Tóth Katalin helyettes államtitkár, aki hazánkat képviselte az indiai csúcstalálkozón, ismertette a tárgyalás főbb eredményeit.

Elmondta, hogy számos nemzetközi kötelezettségvállalást és az élővilág-megőrzés 2020-ig tartó stratégiai tervének végrehajtásához szükséges további teendőket vizsgálták meg. Hangsúlyozta, hogy a legnagyobb vitát kiváltó kérdés, a stratégiai terv célkitűzéseinek megvalósítására szánt pénzügyi, technikai és személyi erőforrások mozgósítása volt.

Tóth Katalin beszámolt arról, hogy a világ országai hosszú és nehéz tárgyalások után megegyeztek abban, hogy a stratégiai terv végrehajtása érdekében jelentősen megnövelik a biodiverzitás megőrzésére szánt források mértékét.

A helyettes államállamtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy Magyarországot a Kárpát-medencében való elhelyezkedése óriási természeti értéktár birtokosává teszi. Konkrét eredményként említette meg, hogy a Svájci-Magyar Együttműködési Programnak köszönhetően hazánkban növekszik a zöld óvodák és ökoiskolák száma.

Hozzátette, hogy a nevezett intézmények jelentős szakmai támogatást is kapnak, s ezek az eredmények a gyakorlati megvalósulás szintjén fejthetik ki hosszú távon a hatásukat.

Friedrich Wulf, a svájci Pro Natura Természetvédelmi Szervezet szakértője jó példaként szolgáló gyakorlati megoldásokat is ismertetett az élővilág-megőrzésével kapcsolatos szakpolitikákról. Elmondta, hogy komoly előkészítő munka és civil szerepvállalás eredményeként 2012 áprilisában elfogadták a biológiai sokféleség megőrzésének svájci stratégiáját, amely a 2010-ben kitűzött világszintű célok megvalósítását szolgálja.

A biodiverzitással kapcsolatos világszintű célokat régiós szinten 2011-ben a magyar EU elnökség alatt konkretizálták, amikor az uniós szakminiszterek elfogadták az EU biodiverzitás stratégiáját. A mostani konferencia arra a kérdésre kereste a választ, hogy melyek a nemzetközi, az uniós és a hazai biodiverizás-védelem főbb kihívásai és célkitűzései. A tanácskozáson elsősorban civil szervezetek, kutatóintézetek, egyetemek, valamint az érintett minisztériumok szakemberei vettek részt.