Az emberierőforrás-miniszter, aki a francia kormány több tagjával folytatott megbeszéléseket, külön kiemelte a képzéssel összekötött közmunkaprogramot, valamint jelezte: valamennyi francia partnere gratulált Magyarországnak az európai romastratégiában betöltött úttörő szerepéért.
   
Michel Sapin francia munkaügyi miniszter arról tájékozatta magyar kollegáját, hogy a Start munkaprogramhoz hasonló intézkedéssorozatot indít Franciaország. "Vannak különbségek, például a franciák ezt jobban tudják finanszírozni, de az alapgondolat ugyanaz: a válság idején az államnak úgy kell segítenie a munkanélkülieknek, hogy állami keretek között szervez ki munkát" - fogalmazott Balog Zoltán. Elmondása szerint a francia kormány elsősorban a félmillió, 25 év alatti munkanélküli megsegítésére hozza létre "a jövő munkaszerződése" elnevezésű hároméves programot, amelynek keretében az állam a minimálbér összegében fizeti a közfoglalkoztatásukat és a képzésüket.
   
Az első ilyen munkaszerződéseket a jövő hétvégén maga Francois Hollande köztársasági elnök fogja aláírni annak jelzésére, hogy mennyire fontos az, hogy a munkán keresztül vezet az út a társadalmi integrációhoz - hívta fel a figyelmet az emberierőforrás-miniszter. Az MTI kérdésére elmondta: a magyar programhoz hasonlóan integrációs célú közvetlen állami munkahelyekről van szó olyan emberek számára, akik még soha nem rendelkeztek munkaviszonnyal, ezért a foglalkoztatásuk és a képzésük szoros állami felügyeletet igényel.   
   
Az Európán belüli szabad migrációnak és munkavállalásnak köszönhetően - mint Balog Zoltán megjegyezte - Kelet-Európából folyamatosan érkeznek Franciaországba különböző etnikai és szociális csoportok, valamint egyedi munkavállalók. A francia kormány válasza erre: "Aki dolgozni jön, azt szívesen látjuk" - idézte a miniszter francia kollegáját. Párizs azt várja az újonnan csatlakozott uniós tagállamoktól, elsősorban Romániától és Bulgáriától, hogy stabilizálják a roma lakosság helyzetét saját országukban annak érdekében, hogy a francia munkaerőpiac teljes megnyitása reális lehetőség legyen a számukra. A román és a bolgár munkavállalók előtt fokozatosan nyitja meg munkaerőpiacát Franciaország, októbertől az eddigi 150 munkakör helyett 291, elsősorban munkaerőhiánnyal küzdő szakmában vállalhatnak munkát, s 2013 végéig teljesen megszűnnek a korlátozások. Magyarországgal szemben ez már 2008-ban megtörtént.
   
Aurélie Filippetti kulturális és kommunikációért felelős miniszter beszámolt arról a francia javaslatról, amely szerint a digitális világ megadóztatását kultúratámogatásra lehetne fordítani és ezáltal a kulturális sokszínűséget erősíteni. "Elképzelhető, hogy ebben mi fogjuk Franciaországot követni" - mutatott rá Balog Zoltán. A megbeszélésen szóba került a jövő októberben a párizsi Orsay Múzeumban (Musée d'Orsay) Allegro Barbaro címmel a magyar modernista festők és Bartók Béla viszonyát bemutató nagyszabású tárlat, amelynek várhatóan a két köztársasági elnök lesz a fővédnöke, valamint a Louvre múzeuma új, az iszlám művészeteknek szentelt szárnyában a budapesti Iparművészeti Múzeumban található oszmán-török szőnyeggyűjtemény legfőbb darabjai bemutatásának a terve, amelyet mindkét miniszter támogat. "Ennek külön jelentőséget adna az, hogy a muszlim világ jelenléte Franciaország számára kulturálisan is nagy kihívás. A török hódoltság idején pedig ez a kultúra ideiglenes jelleggel jelen volt Magyarországon is, a kiállítás ennek pozitív vonatkozásait jelezné" - mondta Balog Zoltán.
   
Najat Vallaud-Belkacem, a női jogokért felelős miniszter a Balog Zoltánnal folytatott találkozóján megértéssel fogadta, hogy Magyarország ahhoz a kisebbséghez tartozik, amely nem támogatja a nagyvállalatok felügyelő biztosságában a nők arányát előíró uniós szabályozást, s általánosságban elfogadta azt a magyar álláspontot, hogy a különböző társadalmi fejlődések más hozzáállást kívánnak a nők foglalkoztatásában. A francia tárcavezető üdvözölte, hogy a nők munkaerő-piaci esélyeinek javításáért Magyarországon mostantól miniszteri biztos felel, valamint azt, hogy külön munkacsoport készíti elő a családon belüli erőszakról szóló törvényt. A felek egyetértettek abban, hogy a kérdésben a törvény csak az egyik eszköz, annál jóval fontosabb az iskolai és a családi nevelés. Balog Zoltán "meglepőnek" nevezte, hogy Franciaország Magyarországhoz hasonlóan a közeljövőben tervez kötelező etikaoktatást bevezetni a közoktatásban. "Egy országban, ahol a hitoktatásra nincs lehetőség az iskolákban, is úgy vélik, hogy ezen a területen előre kell lépni" - hangsúlyozta a miniszter.