Manninger Jenő (Fidesz-KDNP) a fejlesztési koncepcióról folyó fórumsorozat tapasztalatait összegezve kifejtette: az elmúlt évtizedben Zala megyében az országos átlagnál is kedvezőtlenebb mértékben jelentek meg a gazdasági hanyatlás hatásai, "az országos átlaghoz képest is csökkent a termelés, az átlagos jövedelem szintje". Az aprófalvas szerkezet mellett hátrányos, hogy nincs százezres nagyváros, ugyanakkor előnyt jelent a természeti kincsek vonzereje.
  
Zalában is megfigyelhető a fiatalok elvándorlása, ugyanakkor jelentős a közép- és időskorúak betelepedése, elsősorban Hévíz környékén. A közgyűlési elnök ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy Zala nyilván nem szeretne "skanzen" lenni, sokkal inkább "magas minőségű szolgáltatásokat nyújtó, rekreációs lehetőségeket kínáló megye", a zöld iparra, mint stratégiai ágazatra is támaszkodó városokkal, illetve helyben is jó képzést nyújtó oktatási intézményekkel.
   
A zöld ipar, az egyetem fejlesztése mellett a következő uniós ciklusban fontos cél lehet a sármelléki repülőtér működtetése, pénzügyi szolgáltatások letelepítése, illetve tovább kell javítani Keszthely és Hévíz adottságainak kölcsönös kihasználását. Javítani kell a térség elérhetőségén, versenyképes vasúti menetidőre van szükség nemcsak Budapest, de Bécs irányába is, amelyhez a következő fejlesztési ciklusban lesznek források, de közúti fejlesztésekkel, felújításokkal is számol a megye - fejtette ki. 
   
A Zala Megyei Önkormányzat a jogszabályi kötelezettségének eleget téve készíti fejlesztési koncepcióját, melyet 2013. április 30-ig kell megalkotnia. A koncepció alapját képező helyzetelemzés munkaanyaga elkészült már, jelenleg ennek a társadalmi egyeztetése zajlik a megye igazgatási, gazdasági és civil szférájának bevonásával, s az egyeztetéseket követően véglegessé váló helyzetelemzést november 30-ig kell jóváhagynia a Zala Megyei Közgyűlésnek.