Boros Imre: Más válságok esetén Európában nem került elő az igazi főnök, de ha eljön a valódi válság, akkor mégis előbújik. Erre szolgál példával a már több mint negyedik éve dúló nemzetközi pénzügyi krízis, amely mára általános hitelválsággá, az európai pénz, az euró válságává terebélyesedett. Az Európai Unió további sorsa függ attól, hogy ezen a válságon miként lehet úrrá lenni. Az Atlanti-óceán telefonkábelein zajló telefonbeszélgetésekből mára kiemelkednek gyakoriságukkal Timothy Geitner amerikai pénzügyminiszter (korábbi FED-elnök) és az Európai Központi Bank elnöke, Draghi beszélgetései. Nemcsak a számosság, időtartamuk miatt is. Arról nincs pontos ismeret, hogy a hívásokat ki és hányszor kezdeményezte. Volt és van is miről beszélgetniük. Biztosan volt szó arról, hogy Mario Draghi számolatlanul adjon pénzt a bankoknak egy százalékért, hogy a görögök részleges adósságleírásából keletkező veszteségeket olcsó forrásokkal kárpótolhassák. A korábbi ECB-elnök ugyanis ilyesmiről hallani sem akart. Azt is megbeszélhették, hogy vásárolja csak az ECB az eurózóna államainak kötvényeit, ha azokat a piacon már nem lehet eladni, vagy csak nagyon drágán. A korábbi ECB-elnök erről sem akart hallani.