Kósa Lajos emlékeztetett, korábban nem lehetett a választási ügyeket elektronikusan intézni, de erre ezután lehetőség lesz; az elektronikus államigazgatásra való átállás a regisztrációra is lehetőséget nyújt. Akinek van elektronikus ügyintézéshez való jogosultsága, az a neten sok mindent elintézhet. Ezt a hozzáférést amúgy is praktikus megcsinálni az egyéb ügyintézési feladatok miatt – jegyezte meg. A Fidesz ügyvezető alelnöke arról is beszélt, hogy a törvényben azt is megszavazta a Ház, ha valaki akadályoztatva van, akkor a mozgóurnás rendszerhez hasonlóan jelezheti a voksoláson való részvételi szándékát. Felhívja a jegyzői hivatalt, megbeszélnek egy időpontot, kimennek, és feliratkozik – fűzte hozzá a politikus.

A hétfői parlamenti napon döntés született arról is, hogy plakátokon és szórólapokon kívül a pártok csak a nyomtatott sajtóban - az országos napi- és hetilapokban, időszaki kiadványokban és folyóiratokban -, a közszolgálati médiában, illetve a közösségi médiaszolgáltatóknál hirdethetnek. Vagyis a kereskedelmi médiumok és az internetes hírportálok mellett a körzeti, valamint a helyi médiaszolgáltatóknál, továbbá a mozikban sem szabad majd politikai hirdetéseket közzétenni.  Egységes szabályozásra van szükség – szögezte le Kósa Lajos a döntés kapcsán. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi mérések azt mutatták, hogy a helyi média reklámmegjelenései nem kiegyensúlyozottak. Szeretnénk az esélyegyenlőséget megteremteni – fűzte hozzá. Példaként hozta fel a salgótarjáni esetet. A korábbi szocialista városvezetés úgy irányította a várost és a helyi TV-t, hogy nem közöltek ellenoldali véleményeket. A szocialista politikusok nyilatkoztak, és senki más. Ezt egy 2006-os ORTT felmérés is igazolta - jegyezte meg.

Kósa Lajos aláhúzta, ne az döntsön, melyik jelöltnek mennyi pénze van, és mennyi felületet vásárol, hanem az, mennyi eseményt szervez, mennyit „talpal”. Azt szeretnénk elkerülni, hogy az legyen a választások meghatározója, hogy ki mennyi pénzt rak be a kampányba – hangsúlyozta a politikus.