Pokorni Zoltán, a Fidesz vezérszónoka felszólalását arra alapozta, hogy minden tény a tanulás szükségességét támasztja alá, ugyanis minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál több lesz a jövedelme. A magasabb végzettségűek pedig több adót fizetnek, több GDP-t termelnek, egészségesebbek, tovább élnek, gyorsabban tudnak elhelyezkedni, körükben alacsonyabb a munkanélküliség - sorolta, megállapítva, hogy a magasabb végzettség jó az egyénnek, a gazdaságnak és a társadalomnak egyaránt, a tanuláshoz való társadalmi hozzájárulás sokszorosan megtérül.

Azoknak van igazuk, akik taníttatják gyermekeiket

Sokszor hallani, hogy kevés a szakmunkás, a betanított munkás, rájuk lenne szükség, és nem a sok diplomás munkanélkülire: "ezekkel az állításokkal azonban sok a gond. (...) Meglehetősen irracionális az a kívánság, hogy olyan fiatalokat foglalkoztassunk betanított vagy szakmunkásként, akik tudásuk alapján magasabban kvalifikált munkakört is képesek lennének beölteni", ráadásul ma Magyarországon tömegesen áll rendelkezésre inaktív, de munkaképes korú ember, akiket megfelelő képzéssel alkalmassá lehetne tenni az említett munkakörök betöltésére - mondta a Fidesz alelnöke, az oktatási bizottság elnöke, kijelentve: azoknak van igazuk, akik taníttatják gyermekeiket.

Kockázatos lenne, ha túlzott mértékben szűkülne a tantervi és tankönyvi kínálat

A korábbi oktatási miniszter az egyéni sajátosságokat figyelembe vevő oktatási rendszer fontosságát hangsúlyozta, jónak nevezve ezért, hogy csak lehetőség és nem kötelezettség a korai óvodáztatás, hogy sikerült megőrizni az iskolába lépés rugalmasságát. Minden olyan intézkedés veszélyes, amely egyformán alakítható masszaként tekint a gyermekekre - hívta fel a figyelmet, kiemelve: kockázatos lenne, ha túlzott mértékben szűkülne a tantervi és tankönyvi kínálat, továbbá baj lenne, ha olyan rendszer alakulna ki, amelyben nem a gyermek és családja döntené el, mit és milyen iskolában akar tanulni, így például, hogy gimnáziumba vagy szakiskolába akar járni, vagy hogy melyik idegen nyelvvel kíván megismerkedni előbb.

Az átvétel kiegyenlítheti a különbségeket

Pokorni Zoltán kitért az iskolák állami fenntartásba vételére is, amellyel kapcsolatban úgy vélekedett, kézenfekvő megoldás az olyan intézmények állami kézbevétele, amelyek esetében az önkormányzat csak alacsonyabb szintű szolgáltatást tud nyújtani, az átvétel ugyanis kiegyenlítheti a különbségeket. Az összes iskola állami fenntartásba vételére azonban szerinte nem lett volna szükség, "az inga túllengett", ám ez nem jelenti azt, hogy helyes út lenne visszatérni. Úgy látja, egy köztes állapot alakul majd ki: az állam mellett a nagyobb önkormányzatok is nagy, működőképes méretű oktatási körzetek fenntartói lesznek.

Nincs ellenzéki oktatáspolitikai alternatíva

Hoppál Péter (Fidesz) szerint nincs a parlamentben olyan képviselő, aki úgy látná, nem kellett volna hozzányúlni a korábbi oktatási rendszerhez. Az új irány, az új alapok hívószava az esélyegyenlőség, az átjárhatóság, a stabil finanszírozás és a minőség - mondta a kormánypárti politikus, aki szerint a korábbi közoktatási szabályozásnak homályos kitétele volt a gyermekek mindenek felett álló érdeke. Ehelyett a gyermeket mint központi értéket kell definiálni a köznevelési törvényben - mondta. A kisebb ellenzéki pártoknak nincs átfogó oktatáspolitikai koncepciója, az MSZP-é pedig ezer sebből vérzik - értékelte Hoppál Péter.

Frakciótársa, Brájer Éva arról beszélt, hogy a magyar iskolai rendszernek olyan túlélőkészlettel kell ellátnia a diákokat, amely segít nekik elboldogulni a jövőben. Simon Miklós szintén azt hangsúlyozta, hogy a közoktatási rendszeren változtatni kell. Felidézte, az állam 8 éven keresztül csökkentette a normatívát, és azt mondta: a pénztelenség az oktatás rovására ment. Kitért arra is, hogy ilyen körülmények közt kevés, vagy semennyi forrás sem jutott a tehetséggondozásra, és hiányolta a tanfelügyeleti rendszert is. Utóbbi megteremtését rendkívül fontos feladatnak nevezte, és reményét fejezte ki, hogy az iskolai munkavégzés színvonala javulni fog.

A kormány egységes és fenntartható oktatáspolitikát képvisel

A fideszes Sági József szerint 2002 és 2010 között milliárdokat vontak ki az oktatásból, és csak papíron ment úgy minden, "ahogy a nagykönyvben meg van írva", ezzel szemben a mostani kormány egy egységes, jól átgondolt és fenntartható oktatási politikát képvisel, ami nem csak papíron létezik.