Januártól az állam jelentős terheket vesz le a települések válláról, mind az igazgatási, mind az oktatási, mind a szociális területeken; ezzel párhuzamosan megváltozik az önkormányzatok által ellátandó feladatok köre, valamint az önkormányzati költségvetés főösszege is – jelentette ki Giró-Szász András.
Tállai: A 2010-es önkormányzati törvény új alapokat teremtett a rendszer működéséhez
Tállai András hangsúlyozta, a kormány 2010-ben vállalta, hogy „rendet tesz”, és átalakítja a közigazgatást és az önkormányzati rendszert. Az önkormányzati rendszer mély válságban volt, hiszen eladósodás, a vagyon felélése, növekvő működési hiány és a fejlesztési források önerejének hiánya jellemezte- emlékeztetett a Belügyminisztérium államtitkára. Felhívta a figyelmet arra, hogy a 2010-es önkormányzati törvény új alapokat teremtett a rendszer működéséhez. Szintén fontos döntésnek nevezte a stabilitásai törvény megalkotását is, ami szabályozta az önkormányzatok jövőbeni kötelezettségvállalását, a hitelfelvételt és a kötvénykibocsátást.
A 2013-as költségvetéssel létrejön az önkormányzatok új finanszírozási rendszere, az úgynevezett feladatfinanszírozási rendszer – jelentette ki. Hozzátette: ez azt jelenti, hogy az szja alapú normatív rendszer átalakul feladatokhoz kötődő finanszírozási rendszerré.
Tállai András történelmi lépésnek nevezte a kormány mai, adósságkezelésről, konszolidációról hozott döntését, mert enélkül az új önkormányzati rendszer valószínűleg nem tudna optimálisan működni. A kormány kilencpontos határozatot alkotott, amelyben kimondja: az adósságkezelés kettéválik a település méretétől függően. Az ötezer lélekszám alatti települések esetében a kormány teljes konszolidációt vállal, azaz az önkormányzatok hitel- és egyéb, pénzintézetek felé fennálló kötelezettségvállalásait teljes mértékben átvállalja, és ennek a rendezése még az idén megtörténik. Ez azt jelenti, hogy ezen önkormányzatok hitelállománya és -kötelezettsége megszűnik a pénzintézetek irányába. Az ötezer fő feletti önkormányzatok esetében az adósságátvállalás részleges. Ez azt jelenti, hogy az adósságátvállalás az adott önkormányzat gazdasági erejétől, azaz iparűzésiadó-bevételétől függ; a 2012. szeptember 30-án fennálló kötelezettségvállalás 40 százalékától 70 százalékáig terjedhet – fejtette ki az államtitkár. A politikus elmondta, módosítani kell a 2012-es és a 2013-as költségvetést is.
Tállai András ismertette: az önkormányzatokkal az állam szerződést fog kötni. A szerződések tartalmát és az átvállalás részleteit minden egyes önkormányzattal végigtárgyalja, és ezután kerül sor a kötelezettség átvállalására az állam részéről – fűzte hozzá. Ezt a folyamatot a Belügyminisztérium koordinálásával a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Miniszterelnökséget vezető államtitkárság fogja levezényelni – emelte ki, hozzátéve: az adósságkezelés technikai részleteit az Államadósság Kezelő Központ fogja elvégezni 2013. június 30-ig. „Addigra közel kétezer önkormányzat fog megmenekülni” – jegyezte meg.
Tiszta lappal indulhatnak az önkormányzatok
A kormány intézkedéseket tesz annak érdekében is, hogy a jövőben ne adósodhassanak el ilyen mértékben a települések, ezért egy sor törvényi rendelkezés megváltoztatása válik szükségessé – hangsúlyozta Tállai András, hozzáfűzve: ezzel a döntéssel a kormány eléri, hogy az önkormányzatok tiszta lappal tudnak indulni, és a törvény által meghatározott feladataikat új finanszírozási rendben végezhetik a jövőben.
Ennek kapcsán az államtitkár kifejtette: a stabilitási törvény 2012. január 1-jétől szabályozza az önkormányzatok éven túli hitelfelvételét és kötvénykibocsátását, de ide sorolható a 2013. évi költségvetési törvény egyik módosító javaslata is, amely kimondja, hogy az önkormányzatok lényegében nem juthatnak a jövőben szabadon felhasználható állami támogatáshoz, csak meghatározott feladatra.
A folyószámlahiteleket érintő kérdésre az államtitkár válaszában rámutatott: egy adósságkonszolidáció csak akkor lehet teljes, ha minden kötelezettségvállalást érint. Tájékoztatása szerint az ötezer lakosúnál kisebb települések adósságkonszolidációja 95-100 milliárd forintos vissza nem térítendő támogatást igényel a tavaly év végi adatok alapján, míg a nagyobb várások összesen legalább 512 milliárd forintos hitelátvállalása állami tőketörlesztéssel és kamatfizetéssel jár, ami évente 50-100 milliárd forinttal terhelheti a költségvetést.
Egy másik felvetésre Giró-Szász András válaszában emlékeztetett, hogy a miniszterelnök egy eheti interjúban egyértelművé tette: első lépésben az állam az önkormányzatokkal kíván megállapodni, a bankokkal való érdemi tárgyalás csak ezt követően kezdődhet, addig legfeljebb technikai egyeztetések folyhatnak a pénzintézetek és a kormányzat között.