Gál Kinga a vita kapcsán hangsúlyozta: a bővítési folyamat nem csak a csatlakozni vágyó országokról szól, annak során a tagországokra is érvényes tanulságok is megfogalmazásra kerülnek. Ilyen például, hogy a bővítési stratégia hitelességének és hatékonyságának javítása érdekében a tagállamoknak is teljes mértékben be kell tartaniuk a koppenhágai kritériumokat, így elkerülhető, hogy a felvételt kérő országokkal szemben szigorúbb elvárásokat támasszanak például nemzeti kisebbségek védelme kérdésében, mint egyes tagállamokkal szemben.

A jelenlegi, nyugat-balkáni bővítési csomagban komoly szerep jut a hagyományos nemzeti kisebbségeknek, hisz ezen közösségek meghatározó számban vannak jelen a tagjelölt országokban. A módosítók segíthetik a vajdasági magyarokat Szerbia csatlakozása kapcsán, a felvidéki és erdélyi magyarságot pedig abban az esetben, amennyiben a Bizottság erősebb jogérvényesítést kér ezen a területen a tagországoktól. Gál Kinga további módosító indítványainak köszönhetően bekerült a jelentésbe az a magyar soros elnökség alatt útjára indított koncepció is, amely szerint a kölcsönös megértés és a történelmi megbékélés kulcsfontosságú ahhoz, hogy a csatlakozásra váró államok valóban el tudjanak indulni az európai úton. Ezért szükséges egymás történelmének, nyelvének és kulturális örökségének oktatása és megismerése a csatlakozási folyamat alatt és után is.

Háttér: A koppenhágai kritériumok azt a feltételrendszert jelölik, amelyet az Európai Unió a csatlakozási tárgyalások megkezdésének alapfeltételéül szabott a közösséghez csatlakozni kívánó kelet-közép-európai államok számára az 1993-as koppenhágai tanácsülésen. Ekkor az EU először határozta meg a csatlakozni kívánó államok számára a belépés feltételeit. A kritériumok között találjuk többek között az emberi jogok, valamint a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását.