FIDESZ.HU > Hírek > Önkormányzat Nyomtatás
Ablak bezárása
Megkezdődött a Szovjetunióba hurcoltakra emlékező programsorozat Pécsen
Menczer Erzsébet fideszes parlamenti képviselő köszöntő szavaival indult útjára a Szovjetunióba hurcolt magyar és német nemzetiségű kényszermunkások, politikai rabok előtt tisztelgő programsorozat pénteken, Pécsen.
Létrehozva: 2012. november 23., 17:13

„Áttörtük a hallgatás falát, mert most már emléknapon emlékezhetünk meg azok szenvedéséről, méltatlan sorsáról, akikről eddig nem, vagy csak korlátozott keretek között volt szabad szólni” - ezekkel a szavakkal nyitotta meg Menczer Erzsébet fideszes parlamenti képviselő a Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Köre által szervezett háromnapos programsorozatot.
    
Azt mondta, a rendezvény egyik célja, hogy gyermekeink és unokáink megismerjék a történelmet, hogy velük ne történhessenek meg hasonló szörnyűségek. Hangsúlyozta: történelmünkre emlékeznünk kell, egyben le kell vonnunk a tanulságokat is közös múltunkból. Ehhez pedig kiváló segítséget nyújt majd a konferencia – fejezte ki reményét.
    
Menczer Erzsébet, akinek kezdeményezésére nyilvánította november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává az Országgyűlés, hozzátette: a lépéssel a haza elismeri, hogy megemlékezésre méltónak találja az áldozatok kálváriáját.
    
Hoppál Péter, pécsi fideszes országgyűlési képviselő köszöntőjében hangsúlyozta: egy nép akkor lehet őszinte jövőépítő, ha múltját az áldozatok emlékének megőrzése mellett tárja fel. Hozzátette: a programsorozattal Pécs azt üzeni, hogy mindentípusú diktatúra áldozatainak emlékét őrzi, ápolja.
    
Az Itt volt a végállomás - Szovjetunió emlékkonferencia című háromnapos programsorozat első napján a megnyitót követően író-olvasó találkozót is tartottak Dupka György, Berghoffer Róbert, Zsiros Sándor, Stark Tamás és Bognár Zalán részvételével. Ezután levetítették Jurkovics János és Havasi János Idegen ég alatt című filmjét, amely az Urál vidékére civilként elhurcolt "malenkijrobotosok" és hadifogságban meghalt katonák emlékére szervezett utazásról készült.
    
Szombaton a megyeháza dísztermébe tervezett konferencián neves történészek, kutatók, régészek adnak elő. Vlagyimir Motrevics a második világháború Urálban található magyar hadifogoly-temetőiről, Alekszej Korszun a kárpátaljai magyarok és németek 1944 és 1955 közötti internálásáról, Gerhard Seewann a magyarországi németek 1944-1945-ös elhurcolásáról beszél majd. A szervezők szerint érdekesnek ígérkezik Benkő Leventének a második világháborús magyar fogolysorsról és Bognár Zalánnak a Gulagra hurcolt magyarokról szóló prezentációja is.
    
A konferencia szombati programjait DVD-filmek vetítése és kerekasztal-beszélgetés zárja túlélőkkel, leszármazottakkal, kutatókkal, történészekkel és történelemtanárokkal. Vasárnap reggel német-magyar emlékmisét tartanak a Széchenyi téri dzsámiban.
    
A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszter fővédnökségével zajló programok célja, hogy a kényszermunkára hurcoltak történetének kutatásával is foglalkozó nemzetiségi kör felhívja a lakosság figyelmét a téma, illetve az azzal kapcsolatos ismeretek átadásának fontosságára, valamint az áldozatokról való méltó megemlékezésre.
    
Az Országgyűlés májusban november 25-ét a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapjává nyilvánította azzal kapcsolatosan, hogy 1953-ban ezen a napon 1500 politikai elítélt érkezhetett haza a Szovjetunióból.
    
A Magyarországi Németek Pécs-Baranyai Nemzetiségi Körének elnöke, Matkovits Kretz Eleonóra szerdán, a rendezvényt bemutató sajtótájékoztatón elmondta: a Kárpát-medencéből 1944 őszétől hadifogolyként vagy internáltként 800 ezer magyar és német nemzetiségű ember került a Szovjetunióba kényszermunkára, illetve a Gulag telepeire. Közülük sokan sohasem térhettek haza.