FIDESZ.HU > Hírek Nyomtatás
Ablak bezárása
"Minden diktatúra szörnyűségét be kell mutatni"
A Fidelitas, mint Magyarország legnagyobb politikával és közélettel foglalkozó ifjúsági szervezete a ma aláírásra kerülő dokumentumra úgy tekint, hogy feladatunk van. Küldetésünk, hogy őrizzük és hirdessük a kommunizmus áldozatainak örökségét – mondta Ágh Péter fideszes országgyűlési képviselő, a Fidelitas országos elnöke annak kapcsán, hogy a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja alkalmából együttműködési megállapodást írt alá vasárnap a Szovjetunióban volt magyar politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete (SZORAKÉSZ), az 1945-1956 közötti Politikai Elítéltek Közössége (PEK), a Recski Szövetség és a Fidelitas. Menczer Erzsébet fideszes országgyűlési képviselő, a SZORAKÉSZ elnöke ugyanitt arról beszélt, a szervezetek célja, hogy összefogja azokat az embereket, akik a nemzeti ellenállásban, 1945 és 56 között helytálltak Magyarországon, és megmutatták, mit jelent az, hogy magyarság, haza- és családszeretet. Tekintsék meg az eseményről készült képeinket!
Létrehozva: 2012. november 25., 13:44 | Utoljára frissítve: 2012. november 26., 15:02

A Fidelitas 1996-os megalakulása óta célként tekint arra, hogy őrizze azoknak az embereknek az emlékét és örökségét, akiket az elnyomók megnyomorítottak, vagy a mi szabadságunkért szenvedtek és harcoltak. A SZORAKÉSZ, a Recski Szövetség és PEK tagjai ilyen személyek. Emiatt is ért minket megtiszteltetésként az a megkeresés, amelyben jelezték: együttműködést kívánnak velünk kötni – mondta Ágh Péter, a Fidelitas országos elnöke.

A Fidelitas, mint Magyarország legnagyobb politikával és közélettel foglalkozó ifjúsági szervezete a ma aláírásra kerülő dokumentumra úgy tekint, hogy feladatunk van. Küldetésünk, hogy őrizzük és hirdessük a kommunizmus áldozatainak örökségét – fogalmazott a fideszes honatya, akinek szavai szerint a SZORAKÉSZ, a Recski Szövetség és a PEK tagjai ma is világosan vallják a hitüket, hátsó szándék nélkül szeretik a hazájukat, és nem alkudnak meg erkölcsi kérdésekben. Sokan közülük még ma is itt vannak, hirdetik értékeiket, emlékeztetnek egy megveszekedett ideológia bűneire. Sőt, győztesek, hiszen a Szovjetunió és az őket megnyomorító kommunista rendszer már régen nem létezik, ők pedig még ma is itt vannak köztünk kihúzott derékkal. Mi, fiatalok is erőt, kitartást és hitet kaphatunk tőlük – jelentette ki Ágh Péter.

A kormánypárti politikus szerint a személyes példamutatáson túl még valamire szükség van: „olyan emlékezetre, ami a korábbi évtizedek alatt az úgymond „megtűrt személyeket” a történelmi amnéziából kiemeli.” Minden diktatúra szörnyűségét be kell mutatni. Nagyon helyesen, a náci rémtettekről hosszasan értekeznek a történelemkönyvek, de nem szabad elfelejteni a barna mellett a vörös terrort sem. Ez sokáig váratott magára – mondta Ágh. Megjegyezte, a SZÓRAKÉSZ számításai szerint 845.900 ember esett a vörös csillag áldozatául 1945 és 63 között. Be kell mutatni ezt a magyar fiataloknak. Nem szabad hagyni, hogy a XX. század második feléről hiányos ismereteink legyenek. Csak így lehet megérteni, hogy milyen út vezetett a mába, és azt a világot, amely körülvesz minket – hívta fel a figyelmet Ágh Péter.

Menczer Erzsébet, a SZORAKÉSZ elnöke elmondta, több mint 800 ezer embert hurcoltak el koholt vádak alapján Magyarországról az akkori magyar hatóságok közreműködésével a „pokol bugyraiba” és erről nem nagyon szokás beszélni a kommunizmus bűneinek emlegetésekor. Hozzátette, az azóta eltelt 60-70 év alatt úgy nőttek fel generációk, hogy kevés ismerettel rendelkeznek a magyar történelemről.

A fideszes képviselő felidézte, a SZORAKÉSZ, a PEK és a Recski Szövetség megalakulásakor valamennyien célul tűzték ki, hogy mindazokat összegyűjtsék, akik túlélői a borzalmaknak és megpróbálják ezen személyek életét segíteni. A rendszerváltozás után megkezdődött a kárpótlás folyamata.  Az volt a célunk, hogy felkutassuk ezeket az embereket és érdekeiket képviseljük, személyi és vagyoni és erkölcsi kárpótlásukat kiharcoljuk annak tudatában, hogy emberéleteket nem lehet pénzzel megváltani – húzta alá Menczer.

A kormánypárti politikus elmondása szerint a személyi és vagyoni kárpótlás megtörtént, az erkölcsi kárpótlás most következik, mert - mint mondta – „bár partvonal mentén történtek megemlékezések bizonyos eseményekről, de nem úgy és nem olyan mértékben, ahogy azt a történelem és az áldozatok száma megkövetelte volna.”

Mi azon embereket fogjuk össze, akik a nemzeti ellenállásban, 1945 és 56 között helytálltak Magyarországon és a Gulag rabtelepein, és megmutatták, mit jelent az, hogy magyarság, haza- és családszeretet, amikről manapság az emberek hajlamosak elfeledkezni – jelentette ki Menczer Erzsébet. Nekünk abban van szerepünk, hogy az utókor számára átadjuk mindazt a történelmi tudnivalót, ami ma még mindig nincs a köztudatban és a történelemkönyvekben – tette hozzá.

Kitért rá, megítélésük szerint „semmiben nem különbözik egymástól a barna- és a vörösinges fasizmus”. Mind a kettő embertelen volt, iszonyatos pusztítást vitt végbe a világban, az egyik faji, a másik ideológiai alapon – fogalmazott a fideszes politikus, aki úgy vélte, ennek az emléknapnak a létrehívásával „sikerül végre áttörni egy olyan falat, amivel a kettős mércét le lehet bontani”. Nagyon fontos, hogy megemlékezzük a holokauszt áldozatairól, mert ez a szörnyűség még egyszer nem fordulhat elő, de ugyanaz sem, amit a szovjetek műveltek 100 millió emberrel, akik áldozatául estek a kommunizmusnak – hangsúlyozta Menczer Erzsébet.

Fehérváry István a PEK elnöke beszédében felidézte szervezetük megalapításának történetét, a Rákosi éra és a Kádár-korszak alatti "titkos szervezkedésüket", amelynek eredményeként a rendszerváltás után 1991-ben, ünnepélyes keretek között megalakulhatott a közösség képviselete.

Kötelességünknek tartottuk, hogy azokat támogassuk, akik anyagi nehézségekkel küzdöttek, de főleg azon özvegyeket, akiknek férjeit kivégezték – emelte ki Fehérváry, hozzátéve, e tevékenységet a mai napig folytatják, s immár jobb anyagi és egyéb lehetőségek állnak rendelkezésükre, hogy segítsenek a rászorulókon. Úgy folytatta, feladatuknak tekintették, hogy a 298-as és 301-es parcellákat „nemzeti temetővé alakítsák át”, s ehhez – mint említette – kormányzati segítséget is kaptak.

Szólt arról is, olyan emlékművet sikerült állítani az elhunytakról a Petőfi híd budai hídfőjénél a következő nemzedékek számára, melyet felkeresve a fiatalok tapasztalatot szerezhetnek nevekről, személyekről, szervezetekről, akik részt vettek a nemzeti ellenállásban, főleg 1945 és 56 között, illetve emléket állít azoknak, aki a Rákosi terror idején haltak hősi halált. Fehérváry István a vasárnapi találkozó kapcsán arról beszélt, mindez azt bizonyítja, igenis lehetséges Magyarországon közösen dolgozni, olyan elhatározásokra jutni, amelyek a társadalom számára emlékezetesek maradnak.

Krasznay Béla a Recski Szövetség elnöke arról beszélt, a megállapodást kötő szervezetek azért dolgoznak, hogy megismertessék az emberekkel a „valódi történelmet.” Mint mondta, elsősorban az ifjúságot, azon belül is a diákságot célozták meg, hiszen – a szervezet elnökének szavai szerint – a középiskolák és egyetemisták tíz éven belül a „nemzet fenntartó elemei lesznek”, épp ezért nem mindegy, milyen szemszögből nézik a világot.

Elmondta, e munka eredményei már látszanak, mivel tavaly és idén a Recski Nemzeti Emlékparkban megtartott ünnepségen mintegy 5-600 középiskolás vett részt, október 20-án pedig 2000 fiatal látogatta meg a 301-es parcellát, hogy lerója kegyeletét az 1956-os forradalmat követő megtorlás áldozatainak emléke előtt.

A beszédeket követően a megállapodást Menczer Erzsébet, Ágh Péter, Fehérváry István, Krasznay Béla és Szelekovszky Ernő, a Honvédelmi Minisztérium nyugalmazott főosztályvezetője, az esemény moderátora is aláírta.

Háttér: A Parlament 2012 tavaszán fogadta el Menczer Erzsébet határozati javaslatát, hogy legyen minden év november 25-e a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja.