Nem tudjuk, hogy a pozsonyi polgárok közül hányan helyeztek tüntetőleg micisapkát a fejük búbjára, mennyien tiltakoztak, mondván: a magyar Szent Korona a korhadt úri világ lejáratott jelképe, a magyar nagyhatalmi ábrándok antidemokratikus tárgyiasulása, múzeumban a helye, lehetőleg ott is a raktárban, de mindenképpen valahol hátul. Gyanúnk szerint a pozsonyi polgároknak több eszük, emberi tartásuk, történelmi öntudatuk van, mint a magyar liberális értelmiségnek, így büszkén és örömmel fogadták a historizáló lézershow-t.

Nálunk mintha zavarná a hatalom jelenlegi birtokosait a Szent Korona. Annyit még elismernek, hogy a magyar államiság jelképe, de azt már nem, hogy ma is érvényes eszmei tartalmakkal bír. A baloldalon elszörnyednek az olyan állításoktól, mint: a magyar Szent Korona a hatalom és a jog forrása, hirdeti az uralma alatt élő népek és személyek egységét és egyenlőségét.

A baloldalon nem is kíváncsiak a Szent Korona-tanra, ők valami avítt, feudális rekvizitumnak szeretik látni és láttatni. Ha valaki a Szent Korona tiszteletének, jogállásának részleges vagy teljes visszaállításáról beszél, azt minimum maradi szellemű nosztalgiázónak, gyakorta reakciósnak bélyegzik. Szemükben a Szent Korona tisztelete már-már a hazaárulással ér fel.

A politikai baloldalon mostanában a kétes legitimitású köztársasági eszmének van divatja, abba bőven belefér a Szent Korona dehonesztálása és primitív kigúnyolása. Az állami jelképeken még megtűrik, de a magyarigazolványról már levennék. Sérti a szomszéd népek érzékenységét - mondják.

Nos, a jelek szerint a pozsonyiak érzékenységét nem sérti.
Számukra nem a letűnt idők retrográd jelképe. Sőt, Andrej Durkovsky főpolgármester a várost az Európai Unió új szellemi központjává kívánja avatni, s ezen nagyra törő tervéhez a Szent Korona kiváltképp alkalmas jelkép. Üzeni az uniónak három nép, három nyelv, három kultúra sok évszázados együttélését, s a közös múlt vállalása mellett biztosítékot nyújt a közös jövőre.
Minden tiszteletünk és elismerésünk a szlovák főpolgármesteré és a városi magisztrátusé. Ők tudják, amit honi hatalmasaink nem, hogy milyen termékeny erők lakoznak egy történelmi jelképben, sőt azt is tudhatják, ezek az erők nem csak jelképesek. S lehet, hamarosan a szlovák kormány is rájön, a jelenlegi magyar államvezetést nem érdekli a Szent Korona és a hármas hatalom, s a kettős kereszt után azt is beemelik saját történelmi jelképeik közé.
Ők nem nagyon foglalkoznak a magyarok érzékenységével.
Nagyobb baj az, hogy a magyarok érzékenysége az éppen uralkodó politikai erőknek, meg a közvéleményt formáló értelmiségnek sem kardinális téma.

Forrás: Ugró Miklós, Magyar Nemzet, 2004. január 3.