Magyarországi követőik ránk szabadították a gazdasági világvége sötét szellemét, a kilátástalanság rémét. Az anyagi értékek hajhászása megelőzte a szellemi értékek megbecsülését, háttérbe szorította az emberi méltóság elismerését. Fordított erkölcsi világban élünk több mint fél évszázada. Az igazság fogalma szerepét vesztette, a béke és a harmonikus együttélés lehetősége a naivitás kategóriájába került.

Az unió államainak polgársága, köztük a magyarok, rájöttek, hogy új értékszemléletre van szükség. Az euró­pai, keresztyén világ észhez térésének vagyunk tanúi. Portugálok, spanyolok, olaszok, görögök, magyarok, lengyelek egyaránt felemelik a szavukat: állj, ne tovább! A keresztyén–zsidó civilizációt nem lehet az érték- és kultúravesztés útjára szorítani. Az Európai Unió pedig sajnos éppen ezt teszi, amikor vitái arról szólnak, hogy mit kaphatok (vagy vehetek el) a másiktól, ahelyett hogy azt kérdezné: vajon mit adhatok neki?
Magyarországon is tetten érhetők a civilizáció torzulásai. A minimális szolidaritás hiányát jelzi például a lejárt szavatosságú áruk forgalmazása, miközben az átcsomagolást végző dolgozó, szűkös kenyeret adó állását féltve, nem mer szót emelni multi gazdája ellen.

A lejárt szavatosságú áruk a politikai kínálatban is megjelentek, lásd az Együtt 2008 – vagyis a Gyurcsány–Bajnai-duó – újabb feltűnését, persze átcsomagolva, „Együtt 2014” néven. Politikai értelemben ez az áru romlott.
2010-ben a demokratikus választásokon a polgárok már döntöttek sorsukról és kiselejtezésre ítélték őket a társadalmat szétziláló és gazdaságrontó tevékenységükért.

Csizmadia László teljes írását itt olvashatja.