„Érdekeltek vagyunk az IMF-fel való megállapodásban, ugyanis az jó lenne az országnak, csökkentené a kamatokat, csökkentené az ország kockázatot és a finanszírozási költségeket. Ugyanakkor egy rossz megállapodást nem érdemes megkötni, mert annak olyan társadalmi következményei lehetnek, amelyek az országot sokkal rosszabb helyzetbe taszítják” – mondta a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter.

Varga Mihály arra a felvetésre, hogy az unió, a valutaalap és a magyar kormány közül ki és milyen mértékben felelős a kialakult helyzetért, úgy reagált: nyilván mindegyik félnek megvan a maga politikai és gazdasági érdeke. „A kormány a magyar nemzeti érdekeknek megfelelően állított össze egy forgatókönyvet, és mi azt szeretnénk, ha ez alapján tudnánk megállapodni” – tette hozzá.

A valutaalap a régi receptet ajánlja

Mindezek mellett rámutatott, hogy az EU és az IMF érdekei sem vágnak teljesen egybe, mert míg az unió „a számokhoz” ragaszkodik, addig a valutaalap, egy közgazdasági iskolát képviselve, azt mondja: a növekedés összetétele és minősége a meghatározó. Magyarázatképp a miniszter hozzáfűzte: ők azt szeretnék, ha kisebb mértékben terhelnék adók a pénzügyi szektort, és a kiadási oldalt a szociális és más kiadások „lefaragásával” csökkentenék.

A magyar kormány többször világossá tette, hogy a valutaalapot komoly partnernek tekinti – hangsúlyozta Varga Mihály. Ennek kapcsán emlékeztetett, hogy 2008-ban az IMF által biztosított forrás nélkül csődbe mehetett volna az ország. Ugyanakkor felidézte azt is, hogy a gyorsan megkötött megállapodás következményeként az emberek jelentős jövedelemvesztést szenvedtek el.

Gazdaságpolitikai gondolkodásbeli hibát követ el akkor a valutaalap, amikor azt mondja, hogy kezd konszolidálódni a helyzet Magyarországon, de szerintük ez nem lesz hosszútávon fenntartható, mert a növekedés „összetétele” nem megfelelő – vélekedett a tárca nélküli politikus. Mindezt Varga Mihály szavai szerint azzal indokolják, hogy nem elég a hitel, kevés a beruházás, ami miatt nincs gazdasági növekedés.

Félreértik a helyzetet

Ezzel szemben a nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartásért felelős tárca nélküli miniszter szerint ez a helyzet teljes félreértése, ugyanis Magyarországon az elmúlt években – jellemzően 2004 és 2008 között - túlhitelezték a lakosságot és az államot is, rengetegen devizában adósodtak el, melynek árfolyamkockázatát nem ismerhették, és most ennek az „előrehozott hitelezésnek” a következményeit szenvedi az ország akkor, amikor a hitelezés aránya csökken. „Mi ezt egy természetes folyamatnak fogjuk föl, és ez a folyamat le fog lassulni, le fog állni” – fogalmazott.

Arra a felvetésre, hogy elképzelhető-e, azzal hogy az IMF és az EU a bankadó kivezetését és az államháztartási hiány szinten tartását várja és „megszorításokba akarják hajszolni a kormányt”, a miniszter úgy reagált: „egy picit errefelé lökdösnek”. Az EU még egy kicsit markánsabban is képviseli ezt a politikát, aminek a következményeit láthatjuk Portugáliában, Spanyolországban, Görögországban – vélekedett, hozzátéve: belehajtották ezeknek az országoknak a kormányait egy olyan megszorító politikába, aminek nem látszanak az eredményei.

Politikai nyomás alatt a kormány

Ezzel szemben a magyar kormány tudatosan választott egy másfajta kiigazítást – mutatott rá Varga Mihály, hozzátéve: „mi azt mondtuk, hogy rendbe hozzuk az államháztartást és az államadósság ügyeit, ugyanakkor a növekedés feltételeit szeretnénk megtartani, mert növekedés nélkül nem lesz több munkahely”.

Nyolc hónapra volt szükség ahhoz, hogy az unióval és a valutaalappal megkezdhettük a tárgyalásokat, mert az EU-nak alapvetően politikai feltételei voltak – válaszolta a tárca nélküli miniszter arra a felvetésre, hogy elképzelhető-e az, hogy politikai nyomásgyakorlás alá helyezték a fenti szervezetek a magyar kormányt.