Ennek az alapelvnek az érvényesülése nem csak a jövő nemzedéke, az egészségünk megőrzése és a környezet biztonságának szavatolása miatt fontos, hiszen hazánk a GMO-mentes termelésből fakadóan fokozatosan növekvő piaci és gazdasági előnyre is szert tesz.

Tóth Katalin reményét fejezte ki, hogy a résztvevők sok új információval, ismerettel gazdagodnak, sikerül rávilágítani a géntechnológiában rejlő egészségügyi, környezeti, társadalmi és gazdasági veszélyekre, valamint azt bemutatni, hogy miért fontos Magyarország számára a GMO-mentes mezőgazdaság fenntartása.  Azt is hangsúlyozta, hogy szeretné, ha a résztvevők megismernék azt a stratégiát, amely hazánk élelmiszerbiztonságát és az élelmiszer önrendelkezés hosszú távú fenntartását biztosítja.

Magyarország kiemelten fontos stratégiai célként kezeli a géntechnológiával módosított növényekkel kapcsolatos tevékenységek szabályozását. Ezt a szándékot deklarálja az új Alaptörvény is, amely kimondja, hogy mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Ennek a jognak az érvényesülését többek között genetikailag módosított élőlényektől mentes mezőgazdasággal, az egészséges élelmiszerekhez és az ivóvízhez való hozzáférés biztosításával igyekszik Magyarország garantálni.