A külügyminisztérium EU-ügyi államtitkára az úgynevezett Általános Ügyek Tanácsának (ÁÜT) ülésén vett részt - ebben a testületben, az európai kérdésekben illetékes tagországi tárcavezetők szintjén készítik elő az EU-csúcstalálkozókat, és itt vitatják meg az uniós bővítési kérdéseket, valamint az egyéb, stratégiai jellegű EU-témákat. A tagországok állam-, illetve kormányfői e hét csütörtökön és pénteken tanácskoznak. A keddi ÁÜT-ülésen egyebek közt Szerbia, Koszovó és Macedónia uniós perspektíváiról folytattak vitát a résztvevők. Ha ezen a szinten nem sikerült megállapodniuk a közös állásfoglalás tartalmában, akkor az a csúcsvezetőkre vár.
 
Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője részletesen beszámolt arról, hogy milyen eredmények születtek eddig a Belgrád-Pristina párbeszéd keretében. A legutóbbi kedvező fejlemény, hogy hétfőn megkezdték Szerbia és Észak-Koszovó határán két átkelő integrált - vagyis szerb, koszovói és uniós együttes jelenlét mellett történő - működtetését. Szerbia, amely elvben már EU-tagjelölt, most arra vár, hogy időpontot kapjon, mikor kezdheti meg a tényleges EU-csatlakozási tárgyalásokat. Koszovó esetében egyelőre csak a társulási megállapodást célzó tárgyalások lehetősége merül fel. Macedónia vonatkozásában az ország elnevezésével kapcsolatban Athénnal fennálló vita akadályozza a csatlakozási tárgyaláskezdést.
   
Magyarország - hangsúlyozta újságíróknak Győri Enikő - olyan, kézzelfogható előrelépést szeretne bővítési ügyben, amelyet nem csupán az uniós állásfoglalás szövegét megszerkesztő diplomaták, hanem az érintett nyugat-balkáni államok is haladásként érzékelnek.
   
A csütörtök-pénteki EU-csúcs fő témája a bankunió kérdése lesz. Magyarország ezzel kapcsolatban azt tekinti fontosnak, hogy a kialakítandó szabályozás nyomán az euróövezeten kívüli országok ne kerüljenek az eddiginél kedvezőtlenebb helyzetbe, őrizzék meg az egységes uniós piacot és a közös uniós politikákat - emelte ki az államtitkár.