A Pelczné Dr. Gáll Ildikó, Kósa Ádám és Bánki Erik által jegyzett közlemény szerint az intézkedések azokra a szolgáltatásokra vonatkoznak, amelyekben az utasok és a légitársaságok a felszállás előtt és a leszállás után a földön részesülnek, kiterjednek továbbá az uniós repülőterek zajvédelmére, valamint a minden egyes úthoz szükséges felszállási és leszállási résidők bonyolult rendszerének hatékonyabbá tételére.
A repülőtéri földi kiszolgálás minőségének és hatékonyságának javítására vonatkozó javaslatot a képviselők döntő többsége elvetette, így azt újratárgyalás céljából visszautalták az EP illetékes szakbizottságához. A néppárti magyar képviselők szerint a légiközlekedési ágazat nagy reményeket fűzött az Európai Bizottság javaslatához.
A teljes piacnyitásra jelenleg nincs lehetőség
Pelczné Dr. Gáll Ildikó szerint a feltárt probléma kettős: egyrészt nem kellően hatékony a földi kiszolgálás, másrészt annak minősége a megbízhatóságot, a rugalmasságot, a védelmet, a biztonságot, valamint a környezetvédelmet illetően általánosságban sem tart lépést a változó igényekkel. "Jóllehet a javaslat jelentős előrelépést jelent a hatályos jogszabályi kerethez képest, vannak még lényeges kérdések, melyek további megvitatásra szorulnak" - hangsúlyozta a néppárti politikus.
A piaci szereplőkkel egyetértésben a magyar néppárti delegáció tagjai úgy vélik, hogy a teljes piacnyitásra jelenleg nincs lehetőség, ugyanis az tovább növelné a földi kiszolgálást végző vállalkozásokra nehezedő nyomást. "Ez ugyanis a bérszínvonal csökkenését, a foglalkoztatás biztonságának és a munkavállalók képzési lehetőségeinek romlását, valamint a részmunkaidős és ideiglenes foglalkoztatás növekedését is maga után vonná" - tette hozzá a fideszes gazdaságpolitikus.
A képzés nagymértékben emelheti a földi kiszolgálás színvonalát
Kósa Ádám szerint egy esetleges piaci liberalizáció és a szolgáltatások hatékonyságának növelése során kifejezett hangsúlyt kell fektetni a minőségi minimumkövetelmények színvonalára. "Itt külön hangsúlyoznám a szakképzés fontosságát, mely ki kell terjedjen a fogyatékossággal élők földi kiszolgálásának, info-kommunikációs tájékoztatási körülményeinek javítására és a kerekesszékek, valamint egyéb gyógyászati segédeszközök földi kiszolgálásának különleges feltételeire is.
A fogyatékossággal élők igényeinek megfelelő képzés nagymértékben emelheti a földi kiszolgálás színvonalát. A szabályozásoknak tehát összhangban kell lenniük a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló rendelettel" - fogalmazott Kósa.
A zajterhelés jelentős és egyre növekvő környezeti ártalom
Bánki Erik hozzászólásában a reptéri csomag zajvédelemmel foglalkozó jogszabályi részével kapcsolatban rámutatott: "Kiemelten fontosnak tartom, hogy az Unión belüli repülőterek zajvédelmi kérdéseire vonatkozó régi jogszabály korszerűsítésre kerül, hiszen annak elfogadása 2002-ben volt, és az elmúlt 10 évben számtalan tudományos forrás bizonyította, hogy a zajterhelés jelentős és egyre növekvő környezeti ártalom."
A Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint, a közlekedésből eredő zaj évente egymillió egészséges életévet vesz el Európa polgáraitól. "A légi közlekedés miatt jelenleg Unió-szerte több mint 3 millió lakost ér 50 dB-nél nagyobb éjszakai zajterhelés, amelynek visszafordíthatatlan egészségkárosító hatásai vannak.
Éppen ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy polgárainkat, főleg a gyermekeket megóvjuk a folyamatos zajterheléstől. A leendő szabályozás-tervezet egyszerre jár pénzügyi, gazdasági, valamint egészségügyi és környezetvédelmi előnyökkel" - hangsúlyozta a néppárti politikus.
Háttér
Az Európai Bizottság 2011. december 1-jén átfogó intézkedéscsomagot jelentett be, melynek célja az európai repülőterek kapacitásának bővítése, a késések csökkentése és az utasoknak nyújtott szolgáltatások fejlesztése. A csomag egy politikai összefoglaló dokumentumból és három jogalkotási javaslatból áll, utóbbiak a résidőkre, a földi kiszolgálásra és a zajra vonatkoznak.