FIDESZ.HU > Hírek > Európai Unió |
Nyomtatás Ablak bezárása |
Az alapvető jogok nem lehetnek ideológiai küzdelmek eszközei
|
|
Az Európai Parlament mai napon szavazott az emberi jogok uniós helyzetéről szóló éves jelentésről. A néppárti frakció nem támogatta az EP baloldali többsége által megszavazott szlovák, szocialista Monika Flasiková-Benová által jegyzett jelentést. A néppárti frakció szerint a dokumentum szembemegy a keresztény értékekkel és olyan területeket érint, amelyek kifejezetten tagállami hatáskörbe tartoznak. Az Európai Néppárt saját határozattervezetet, kisebbségi véleményt terjesztett be a kérdésben, amelyet azonban az EP baloldali többsége leszavazott. |
|
Létrehozva: 2012. december 12., 16:12 |
Gál Kinga fideszes európai parlamenti képviselő, a jelentés néppárti felelőse több módosító indítványt is benyújtott annak érdekében, hogy a nemzeti kisebbségeket érintő kérdések és problémák megkülönböztetett figyelmet kapjanak a dokumentumban. "Ennek ellenére sem tudtam megszavazni a Flasiková-Benová jelentést, hiszen számos olyan elvárást tartalmaz, amely szembe megy a néppárti értékekkel és nem része az Alapvető Jogok Kartájának" - mondta kedd esti felszólalásában a képviselő. "Hangsúlyozni szeretném, hogy ez nem jelenti azt, hogy kétféle alapvető jogok lennének az Unióban. A Kartában összegyűjtött jogok érvényesüléséért küzdünk mi néppártiak is, ugyanakkor a jelentés túl megy ezeken a jogokon és a Lisszaboni Szerződés keretein. Nem tartjuk helyesnek, hogy az európai baloldal és liberálisok ezen jogok védelmét eszközként használják fel saját politikai, ideológiai küzdelmük érdekében" - emelte ki.
"Az Európai Néppárt mindig is kiállt az alapvető jogok védelme és a szolidaritás mellett - értékei az Unió alapértékei is egyben, amelyekhez ragaszkodik -, így elkötelezettségének kifejezésére ebben az esetben nem látott más lehetőséget, mint egy alternatív határozat-tervezet beterjesztését". Hiszen a baloldal által támogatott jelentés nemcsak szembe megy a néppárti értékekkel, hanem olyan területeket is érint, amelyek a szubszidiaritás elve alapján kifejezetten tagállami hatáskörbe tartoznak, mint az eutanázia kérdése, az azonos neműek házasságának szabályozása, vagy olyan tagállamok elítélése, akik szigorítják az abortuszhoz való hozzáférést. "Ezen kérdések az egyes országok hagyományait, értékeit és alkotmányos berendezkedéseit feszegetik" - jelentette ki a fideszes EP-képviselő.
Az alapvető jogokról szóló jelentés mellett az Európai Parlament ma tárgyalta az emberi jogok harmadik országbeli helyzetét elemző jelentéscsomagot is. Az egyik jelentés, melynek Gál Kinga volt a néppárti felelőse, az Európai Unió emberi jogi stratégiájának felülvizsgálatát célozza. A cél, hogy növekedjen az EU hatékonysága, eredményessége és koherenciája az emberi jogok világszintű védelmének tekintetében. A csomag másik eleme a 2011. évi éves jelentés az emberi jogok és a demokrácia globális helyzetét és az Európai Unió ezzel kapcsolatos politikáját vizsgálta. Gál Kinga örömét fejezte ki, hogy módosító indítványainak köszönhetően ebben a stratégiai jelentésben is hangsúlyosabban jelenik meg a gyermekek- és a kisebbségek jogainak védelme, valamint megemlítésre került az új Segítségnyújtási Önkéntesszolgálat programjának létrehozása is, mely várhatóan konkrét cselekvést fog eredményezni az emberi jogok védelmének területén.