Kiemelt jelentőségű a tegnapi döntés, hiszen Miroslava Nemcová, a cseh képviselőház elnöke épp tegnap jelentette be, hogy Csehország és Szlovákia  elutasítja a Beneš-dekrétumok felülvizsgálatát. Nemcová hétfőn Prágában folytatott megbeszélést Ivan Gašparovič szlovák államfővel, ahol egyetértettek abban, hogy ez egy befejezett ügy, a múltra vonatkozik, és a felülvizsgálat a második világháború eredményeinek utólagos átértékelése lenne. "Ez viszont szerintem a kérdés teljes félremagyarázása, hiszen az EP előtt futó petíció pont arra világít rá, hogy Benest senki sem hatalmazta fel, hogy a második világháború eredményeit értékelje, különösen nem az azt követő békerendszert, ami sokkal későbbi, mint maga az ominózus kirekesztő, faji, a kollektív bűnösség elvét tartalmazó néhány dekrétum" - mutatott rá Bagó Zoltán.

"Szakmaiatlan a kérdéshez való hozzáállásuk, hiszen mi csak azt a jogtechnikai lépést szeretnénk elérni, hogy a szlovák törvényhozók az EU alapjogait sértő kollektív bűnösség elvét tartalmazó néhány rendelkezést deregulációval kivegyék hatályos jogrendjükből, ez ugyanis uniós kötelezettségük. Ezért képviselem az ügyet az Európai Parlamentben és ezért intéztem kérdést az Európai Bizottsághoz, hogy mikor kötelezi Szlovákiát, hogy a diszkriminatív rendeleteket eltávolítsa jogrendjéből. A pozsonyi parlament ugyanis 2007-ben, tehát már EU-csatlakozása után, egyedülálló módon olyan határozatot fogadott el, melyben leszögezi, hogy a Beneš-dekrétumok a szlovák jogrend megkérdőjelezhetetlen részei. Az Európai Parlament jelenleg a szlovák kormány jogi álláspontját várja a Benes-dekrétumokkal kapcsolatos petícióról és ebből a szempontből nem jó előjel ez a merev, múlt századot és a kisantantot idéző megnyilatkozás. Hiába szeretné a szlovák politika lezárni a kérdést, én mindent megteszek a diszkriminatív rendelkezések visszavonása érdekében" - hívta fel a figyelmet Bagó Zoltán fideszes EP-képviselő.

Háttér: Az Edvard Beneš csehszlovák elnök által hozott rendeletek közül több lehetővé tette, hogy az akkori Csehszlovákia területén élő németeket és magyarokat kollektíven bűnösnek mondják ki, megfosszák állampolgárságuktól, kitelepítsék, földjeiket pedig elkobozzák. Mintegy hárommillió németet kitelepítettek Csehszlovákiából, míg a magyarok szintén tervezett kitelepítését a potsdami négyhatalmi konferencia nem hagyta jóvá.