A szociális partnerek kedden állapodtak meg arról. hogy jövőre a mostani 93 ezerről 98 ezer forintra emelik a minimálbért, a szakmunkás bérminimum pedig 108 ezerről 114 ezer forintra. Annak érdekében, hogy a munkáltatók ne csak elbocsátásokkal tudják kigazdálkodni az emelést, a kormány a gazdaságilag nehéz helyzetben lévő ágazatokban segít. Ilyen szegmens lehet az építőipar, a fafeldolgozás, a bútorgyártás, a vendéglátás, a kiskereskedelem, a mezőgazdaság, valamint a textil-, ruha- és bőripar.

Összesen minimálbéren és bérminimumon a versenyszférában nagyjából 620 ezren vannak Magyarországon, ebből mintegy 256 ezer embert érint majd a féléves támogatás, ami körülbelül 10 milliárd forintos költséggel jár az államnak – mondta Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Az Este csütörtöki adásában.

A politikus kifejtette: a jövő évre infláció tervezett mértéke 5,2 százalék, ám a kormány ennél magasabb számmal kalkulált a kerekítés végett, így a minimálbér esetében 5,4, a garantált bérminimumnál pedig 5,6 százalék az emelés mértéke. Ez azt jelenti, hogy 2007 óta először lesz reálszintű növekedés a legkisebb béreket illetően – hangsúlyozta.

Az államtitkár elismerte: hosszú ideje komoly gondot jelent, hogy nyílik az olló a minimálbér nettó értéke és a létminimum, valamint a minimálbér és az átlagfizetések mértéke között. Ahhoz azonban, hogy ez a folyamat megforduljon, egy prosperáló gazdaságra van szükség. Az, hogy a reálszintű tartást a kabinet biztosítani tudja, óriási eredmény – emelte ki.

A többletköltségek állami visszatérítésének részleteivel kapcsolatban Czomba Sándor kifejtette: a lehető legegyszerűbb formában szeretnék rendezni a kérdést, az is elképzelhető, hogy nem havi szintű bontásban, hanem egy összegben kapják majd meg az ágazatok a támogatást. Hozzátette: reálisan február környékén születhet meg a végleges megállapodás, vagyis márciusban már megjelenhet az összeg a számlákon.

Cikk:

Czomba: Nő a minimálbér reálértéke