Kövér László ünnepi beszédében hangsúlyozta: 1921-ben Sopronban és a környező falvakban sorsfordító népszavazás zajlott, hajdani polgárai a Magyarországhoz tartozás mellett voksoltak, ezért egy évvel később méltán ítélték oda Sopronnak a "Civitas fidelissima", a leghűségesebb város címet. A mai soproniak nagyszüleinek, dédszüleinek húsbavágó döntést kellett meghozniuk 91 évvel ezelőtt. Nekik ugyan nem kellett búcsút mondaniuk a tájnak, a városnak, nem kellett örökre elválniuk a szeretteiktől, mindent megtarthattak, csak a hazájukról kellett volna lemondaniuk - fogalmazott Kövér László.

Úgy kellett döntést hozniuk, hogy a hátuk mögött egy felszabdalt, romokban heverő, a vesztes háborúk miatt több sebből vérző ország áll, ők mégis ezt a megtaposott hazát választották, azt a hazát, amely akkor nem jelenthette a biztos jövőt - fűzte hozzá.
    
"Köszönettel tartozunk a soproniaknak, mert vállalták az ezeréves államiságot, nem tagadták meg Mátyás királyt, aki innen indult Bécs felé, nem tagadták meg azokat az országgyűléseket, amelyeket a város falain belül rendeztek akkor, amikor az ország háromfelé szakadt" - emlékeztetett.

Fodor Tamás, Sopron polgármestere (Fidesz-KDNP) köszöntőjében elmondta: a belváros felújítása 2007-ben kezdődött a tervezéssel, a kivitelezési munkálatok pedig 2009-ben indultak el és az idei hűség ünnepére fejeződtek be.
    
A Tűztorony felújítása szerkezetmegerősítést és általános renoválást jelentett. A torony 1893-ban a városháza építésekor megingott, az összedőlés fenyegette. A további károk megelőzése érdekében a kapunyílást aláfalazással beszűkítették. A mostani felújításnál ezt az aláfalazást tudták kiváltani, korszerű építési technológiák alkalmazásával, így a város jelképének számító Tűztorony ismét elnyerte száz évvel ezelőtti formáját.
  

 Az ünnepség zárásaként hivatalosan is megnyitották a Tűztorony alatti átjárót, a hűség kapuját, majd egy látványos fény- és hangjátékot is bemutattak a teret zsúfolásig megtöltő ünneplők örömére.
    
A Tűztorony helyreállítása, a várfalsétány kibővítése és egy információs központ létesítése is része volt annak a többéves programnak, amelynek pályázati forrását az Új Széchenyi Terv keretében az Európai Unió és a magyar állam biztosította.