Alapvetően hármas célkitűzésünk volt a bankunió kapcsán. Először, hogy magunk mérlegelhessünk a belépésről. Másodsorban, hogy ugyanazok a jogok és kötelezettségek vonatkozzanak a nem eurozónás államokra is, mint az euróval fizető országokra. Harmadrészt pedig, hogy az európai unós tagállamok között ne alakulhasson ki intézményesült versenyhelyzet. Bár még minden képlékeny, ám a tárgyalások után úgy tűnik, hogy valamennyi pontban sikeresnek mondhatjuk magunkat – emelte ki Szijjártó Péter.

Az államtitkár kifejtette: a kormány szeretné, ha a részletek letisztázódása után a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete szakemberei, valamint más pénzügyi szakértők is véleményeznék a bankunió tervezetét, a vitát pedig az Országgyűlésnek is le kell majd folytatnia.

Majd hozzátette: Magyarország csak akkor ad majd választ a csatlakozási kérdésre, ha valamennyi részlet ismert lesz. A végleges tervezet kidolgozására jövő nyáron kerülhet sor. „Egy azonban biztos: nemzeti érdek alapján kell döntést hozni” – hangsúlyozta.

Csak munkával lehet előrejutni

Szijjártó Péter a kormány stratégiai megállapodásaival kapcsolatban elmondta: a gazdasági növekedést kizárólag munkával lehet beindítani, amihez munkahelyek kellenek, amit a Magyarországon beruházó legnagyobb nemzetközi vállalatokkal kötött és a jövőben kötendő stratégiai szövetségek biztosítanak. Hozzátette: a kabinet összesen negyven megegyezést tervez; hétfőn a Stadlerrel volt a kilencedik, idén a Tesco lesz az utolsó, tízedik partner.

Az államtitkár a szerződések részleteiről szólván kifejtette: a megállapodások négy fő pontot tartalmaznak: a cégek és az kormány közötti együttműködést a regionális fejlesztések növelése érdekében. A hazai kis- és középvállalkozások helyzetbe hozását a stratégiai vállalatok beszállítói hálózatában. Kooperációt a kutatás-fejlesztés és az innováció területén, továbbá az igényekhez alkalmazkodó közös szakképzési programok kidolgozását.

Cikk:

Martonyi: Sikerült eloszlatni a bankunió körüli kétségeket