– Hogyan értékelné a 2012-es évet?

– Hosszú és küzdelmes évünk volt. Emlékezzünk csak vissza: az idei év is azzal kezdődött, hogy az európai baloldal – javarészt a magyar baloldal indíttatására – ismét célkeresztbe vette Magyarországot. A célpont akkor éppen a magyar Alaptörvény és a sarkalatos törvények voltak. Ez a politikai akció, mint szinte mindig, most sem volt köszönő viszonyban a realitással. Jellemző, hogy volt egy magyar baloldali képviselő, aki körlevelet küldött az összes európai parlamenti képviselőnek, miszerint elfogadhatatlan az, hogy az új magyar Alaptörvény Istenre hivatkozik, hiszen úgy kezdődik: „Isten, áldd meg a magyart!”. Persze azt már nem tette hozzá az említett képviselő, hogy ez a Himnuszunk kezdő sora. Ilyen és ehhez hasonló méltatlan támadásokkal kellett szinte naponta szembesülnünk.

– Az Európai Néppárt hogyan viszonyult ezekhez az ügyekhez?

– Megértette, hogy ezek alaptalan politikai támadások és természetesen teljes mellszélességgel kiállt mellettünk.

– Az Európai Parlament mégis elítélő határozat fogadott el Magyarországról.

– Kevesen tudják, hogy bár az Európai Néppárt a legnagyobb frakció az EP-ben, a baloldalnak van többsége a parlamentben. Így várható volt, hogy a szocialisták, összeállva a kommunistákkal, a zöldekkel és a liberálisokkal megszavazzák ezt a politikai nyilatkozatot. Annak ellenére áterőltették a határozatot, hogy abban számos tárgyi tévedés volt. Céljuk ezzel nyilvánvalóan a hisztériakeltés volt, nem pedig a kormány szándékainak megértése.

– A romániai baloldali kormány súlyos – köztük magyarellenes – jogsértéseinek megvitatását viszont napirendre se vette a baloldali többség.

– Ez a kettős mérce jellemző az európai baloldalra és a magyarra is. A magyar szocialista képviselők például elutasították a napirendre vételét annak az ügynek, amelyben többek között a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem magyar tagozatának törvényellenes megszüntetését lehetett volna megtárgyalni.

– Nekem úgy tűnik, az év második felében már kevesebb támadás érte az országot.

– Egyértelmű sikerként könyveljük el, hogy megvédtük az ország érdekeit és cáfoltunk minden alaptalan, méltatlan vádaskodást. Másrészről igaz az is: egyre több uniós tagállam kezdi felismerni, hogy az a válságkezelési modell, amit a magyar kormány elkezdett, náluk is sikerrel alkalmazható. A bankadót, amely miatt Magyarországot két évvel ezelőtt pellengérre állították, ma már több mint tíz uniós országban alkalmazzák.

– Ha már a pénzügyeknél tartunk: szinte az utolsó pillanatban, december közepén fogadta el az Európai Parlament az Unió 2013-as költségvetését.

– Hosszú folyamat végére rakott pontot az Európai Parlament plenáris ülése. Megszavazta a 2013. évi uniós költségvetést. Ezzel elhárult a veszély, hogy jövőre csak havonta az idei költségvetés 1/12-ét lehet kifizetni. Ez nagyon jó hír Magyarországnak, hisz így időben meg lehet kezdeni a jövő évi költségvetésből járó agrár- és kohéziós források kifizetését. Ezzel a döntéssel megoldódtak az Erasmus csereprogram kifizetési nehézségei is.

– Ugyanakkor az Európai Unió 2014-2020-as pénzügyi kerettervéről a novemberi Európai Tanácsülésen nem sikerült megállapodni. A legnagyobb vita a kohéziós források jövőbeni mértékéről folyik.

– A tagállamok jelentős része komoly vágásokat szorgalmaz az uniós büdzsé és elsősorban a kohéziós források területén. A kohéziós térségek főként a 2004 után csatlakozott tagállamokban találhatók: a forrásoknak különösen nagy jelentősége van egy olyan időszakban, amelyet a beruházások csökkenése és a munkahelyek megszűnése jellemez. Ráadásul több tanulmány is kimutatta, hogy a kohéziós támogatási rendszerből nem csak a fogadó országok, hanem a közbeszerzések miatt, a befizető országok is profitálnak. A támogatások elmaradása súlyos gazdasági és társadalmi feszültségeket okozna a tagállamokban, tovább rombolná a politikai stabilitást és csökkentené az európai intézményekbe vetett bizalmat. Európa sikerének záloga a szolidaritás. A szolidaritás eddigi legsikeresebb eszközének pedig egyértelműen a kohéziós politika bizonyult. Nagyon fontos, hogy ezt az értéket megőrizzük.

– A decemberi EU-csúcson a közös európai bankfelügyelet létrehozása volt napirenden.

– A magyar soros elnökség jelmondata az volt 2011-ben: „Strong Europe”, azaz erős Európa. Minden olyan intézkedés, amely Európa megerősödését szolgálja alapvetően támogatandó, ilyen a közös európai bankfelügyelet létrejötte is. A válságból kivezető út az integráció elmélyítésén keresztül vezet, ugyanakkor a jelenlegi kritikus helyzetben minden eddiginél fontosabb a polgárok bevonása a döntéshozatalba. Ezért tartom fontosnak a közvetlen legitimációval rendelkező nemzeti parlamentek és az Európai Parlament erőteljesebb bevonását.