A korábbi koncepciót idézve elmondta, lett volna mintegy tízezer teljes ösztöndíjas hely, továbbá részösztöndíjas helyek és diákhitel, amelyet valójában szintén az állam fizetett volna, "de mire ennek a rendszernek a teljes képe kibontakozott a hosszú szakmai viták után a kormánydöntésekkel, addigra a diákok már (...) elsöpörték, nem kellett nekik". A miniszterelnök kiemelte, nem akarták eladósítani a fiatalokat, mert fel kellett volna venniük ugyan az állami diákhitelt, de azt a tanulmányok után a közszférában való elhelyezkedés esetén az állam azonnal kiváltotta volna, a magánszektorban pedig a munkaadónak kellett volna fizetnie a kölcsönt, úgy, hogy ezt az állam elismeri az adó- és járulékfizetésnél. Ezeknek az elképzeléseknek a megvitatása azonban elmaradt a diákok körében kialakult félelem miatt - ismételte meg.
    
A diákok tüntetéseiről azt mondta, minden diákmozgalomnak - amelynek szervezésében neki is volt része már 1982-ben az ELTE-n - megvan a természetrajza, életérzések adódnak össze: jó társaság van, az ember úgy érzi, neki van igaza, "ráadásul fiatalok vagyunk, egészségesek, szerelem van, együtt vagyunk". A diákmozgalom tehát nagyszerű dolog - folytatta Orbán Viktor -, amely sohasem parancsszóra kezdődik, de nem is áll le parancsszóra, és mindig megjelenik benne a politika, az ellenzék ugyanis megpróbálja felhasználni a megmozdulásokat, hogy uszítson a kormány ellen. A kormányfő szerint az a fontos, hogy mindenki megőrizze a tisztánlátását, "a diákok is biztosan tudják, mi az a pont, amíg ők alakítják az eseményeket, és mikor (...) manipulálják őket".

Megjegyezte azt is, pontosan tudja, hol van az értelmes párbeszéd határa, majd az említett 1982-es megmozdulást felidézve úgy fogalmazott: "ahogy mi is akkor belendültünk, nekünk ott az egyébként okos KISZ-esek mondhattak, amit akartak. Egész egyszerűen elmentünk mellettük. Ugyanígy jártunk mi is. Ilyenkor - szemben a kommunistákkal - nem érdemes erőltetni a dolgokat".
    
Az interjúban a felsőoktatás átalakításának céljai között említette a kormányfő a minőség növelését azért, hogy a hallgatók ne olyan diplomákat szerezzenek, amelyeket a való életben nem tudnak használni. Emellett öt százalék alá akarják csökkenteni a lemorzsolódást, nem szerencsés ugyanis, hogy száz fiatalból 25-30 nem végzi el az egyetemet, főiskolát - folytatta, majd - utalva a hallgatói szerződés intézményére - arra is kitért, hogy Magyarország nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy közpénzből képezzen diplomásokat például a németeknek, az osztrákoknak vagy éppen a norvégoknak.

Az inflációnál jóval nagyobb mértékben emelkedik a minimálbér

Orbán Viktor szerint az inflációnál jóval nagyobb mértékben emelkedik 2013-ban a minimálbér, a rezsiköltségek csökkentésével ugyanis a pénzromlás üteme is alacsonyabb lesz. A miniszterelnök a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában azt is szorgalmazta, hogy a kis- és középvállalkozások alacsonyabb kamattal juthassanak hitelhez.

A kormányfő az interjúban felidézte, hogy január 1-jével tíz százalékkal csökken a gáz, a villany és a távhő ára, aminek köszönhetően a pénzromlás mértéke is alacsonyabb lesz. A Magyar Nemzeti Bank csütörtökön kiadott inflációs jelentésében 3,5 százalékra csökkentette a jövő évi inflációs előrejelzését a szeptemberi 5 százalékos prognózisról.

Ezzel kapcsolatban - és utalva arra, hogy a minimálbér jövőre az idei 93 ezer forintról 98 ezerre nő, ami csaknem 5,4 százalékos emelkedést jelent - Orbán Viktor hangsúlyozta: mivel az infláció mértéke alacsonyabb lesz annál, mint amivel a minimálbér-tárgyalások kezdetén kalkuláltak, a minimálbérek végül jóval nagyobb mértékben emelkednek a pénzromlás üteménél.

A rezsicsökkentésről szólva úgy vélekedett: Magyarország elég erős ahhoz, hogy a kormány kijelentse, többé nem fogadja el azt a helyzetet, hogy gyakorlatilag itt a legdrágábbak a közüzemi díjak Európában. Egyúttal reagált az energiaszolgáltató cégek kritikáira is, közölve: "majd megtanulunk egymással együtt élni ilyen árak mellett is".

Mivel a magyar árak a legmagasabbak Európában, "először az általános árszintet kell leverni", és utána lehet finomítani a rendszeren - felelte arra a kérdésre, hogy miért nem szociális alapon csökkentik a rezsidíjakat. Az energiapiacon való állami szerepvállalást firtató felvetésre közölte: megjelenik az állam a piacon, ezért vásárolta meg az E.ON magyarországi földgázipari érdekeltségeit, így ugyanis van eszköz az állam kezében, amellyel befolyásolni tudja az árakat.   
 
Magyarország legtöbb gazdasági mutatója jól alakul

2012-t értékelve Orbán Viktor azt mondta, "kibírtuk, sokfajta támadás volt Magyarországgal szemben, és rengeteg érdeket is meg kellett sérteni", például a bankokét, nagy nemzetközi cégekét, de az embereknek sem volt könnyű. Azonban "a nagy részén túl vagyunk, (...) letisztulóban van a kép" - jelezte. A miniszterelnök egyúttal zsúrfiús tanácsoknak nevezte azokat a javaslatokat, amelyek szerint kiszámíthatóbban, finomabban kellene alakítani a magyar gazdaságpolitikát. "Ez biztos így is van, ha az ember a Balatonon vitorlázik, na de mi a nyílt tengeren vagyunk. (...) Egy kapitány a hajón, amikor hullámverés van, zátonyok vannak, és azt mondják neki, kicsit óvatosabban bánjon a kormánnyal, ezen csak nevetni tud" - példázta.

Magyarország legtöbb gazdasági mutatója jól alakul, a gazdasági növekedés az, amire még szükség van - mondta, felhívva a figyelmet arra, hogy jelenleg a hazai kis- és középvállalkozásokkal van igazán probléma, mert "nekik nincs levegőjük", eladósodottak, nem jutnak hitelhez a magas kamatok miatt. Ezért abban kell reménykedni, hogy jó gazdaságpolitikával elérhető a kamatok folyamatos csökkenése, ebbe az irányba mutat a jegybanki alapkamat csökkentése is. A kormányfő közölte, abban reménykedik, hogy jövőre már elfogadható kamatszint mellett juthatnak lehetőségekhez ezek a vállalkozások.
 
Orbán Viktor végül úgy fogalmazott, 2013-ban szeretné először kimondani azt a mondatot, hogy "no, ugye látják uraim, megérte, meg kellett csinálni, jól döntöttünk".